Petz Aladár: Győr szabad királyi város Szentháromság kórházának múltja és jelene 1749-1928. (Győr, 1929)

Bevezetés

Utasítás Melly T. N. Győr Vármegye részéről — a' végett, hogy az ugy nevezett Cholera járvány nyavalyát a' köznép is megesmérhesse, -az ellen magát oltalmazhassa, és valakiben kitörne, a! sinlötloket orvosolhassa, — közre botsájtatik. Az embernek hányás jön reá ; kt úgymint : kezeknek gürtsős oszvehuzodá* íreknél fogva ezt a' n lismértetö jelek ezek nelye s szive-gödre fáj, 's külső tetemeknek, láboknak meghidegülése » cs lángotódzása. Melly jclcnsc[yát minden egyebektől könE rendkívüli idők rendkívüli intézkedéseket és rendkívüli terheket is róttak természetesen a hatóságokra. A számadási iratok közt elfekvő napi elszámolásokból („Tag-Zettel") tudjuk meg, hogy a város a ragály idején 8 felügyelőt („Aufseher") fizet napi 1 írttal, a betegek és halottak fel- és lerakodására. Fizet a város vagy egy tucat ápolót, 1-—1 szakácsnét és mosónét napi 2 írttal, két „taligás"-t a betegek és halottak fuvarozására és egy csomó napszámost az utcák takarítására. A kórházakból elbocsájtott, leromlott lábbadozókat pedig fejenként 30—50 kr zsebpénzzel ajándékozza meg, amely kifizetési nyugtákat Begna József „Honorar-StadtWundarzt" igazol névaláírásával. Igen szomorú mellékletét képezik ezen gyászos emlékű iratcsomónak azok a feljegyzések is, amelyek arról szólnak, hogy az epidémia által elragadott szülők elárvult gyermekei mely polgárokban találtak második szülőkre, s kik által adoptáltattak további gondozásra és nevelésre. „Nem lehetetlen, — irja Wesselényihez intézett levelében a legnagyobb magyar — sőt hihető, hogy a kolera vén pedantainkat s rozsdás rabulistáinkat felébredésre, józan belátásra, concessiókra, stb. birandja" (L. : Gróf Széchenyi István levelei, I. 193.) E történet folyamán, sajnos, több izben nyilik alkalom annak megállapítására, hogy Széchenyi e reménysége — legalább is kórházügyi téren — nem tudott oly gyorsan valóra válni. Az ázsiai rém e nagy aratás után még öt izben (1848., 1855., 1866 , 1873. és 1886.

1

) ütötte fel fejét városunkban, 83, 396, 256, 425 és 58 áldozatot követelőleg.

2 Egy 1836. évi kisebb mérvű epidémia levéltári nyomait is találjuk Zánthó Mihály kapitánynak alábbi jelentésében : nyen meg lehel külämbözte l'.rre a nyavalyára ingerlő alkalmat nyújtanak leginkább a' gyomornak mértéktelen megterhelése, és a' meghűlés. Gyógyító szerek s módok, mell vekkel a' beleget, haladék nélkül addig is mig orvosi segitiség érkezhet, ápolgatni kell, ezek: 1- ször. A' sinlódÚI azonnal végig meg kell kenni, 's dörgölni foghagymás - ctzeticl ; melly hez elegendő egy ittzebe két fej foghagymát belé törni. 2- szor. Meleg korpával , mcllybe egy kanálni törött fenyő mag, és foghagymás etzet kevertetik, kell a" betegnek hasat burogalni; melly clubb már jól bedörgöltetett foghagymás etzcttcl . vagy Kámforos égett borral. 3- szor. Ókörfarku kóróvirágával ( flor. verbasci ) kevert! Székifúnck (ílor. Chamomillac) főtt leve, óránként egy egy tsészérc való, adassék melegen a' betegnek herbathea gyanánt. Utasítás a cholera elleni védekezéshez 1831-ből. (Dr. Balotjh József győrvármegyei főorvos hirdetménye.) 1 L. : Dr. Petz Lajos : „A győri kolera-járvány 1886-ban." (Magy. Orvosi Könyvkiadó Társulat kiadványa. Budapest, 1887.) 2 Az 1884-iki magyarországi cholera-járvány alkalmából épült a jelenlegi Erzsébetliget helyén egy cholera-barakk, melynek méterezésénél az akkori követelményekhez mérten egy betegre 100 m

3 levegő számíttatott. Az 1886-iki győri cholera-járvány idején