Petz Aladár: Győr szabad királyi város Szentháromság kórházának múltja és jelene 1749-1928. (Győr, 1929)

Bevezetés

XI. Bajok a csatornázással. Lettmayr György inspektor. Gindelstrasser Ferdinánd és Wittenbarth János „Spital-Vatter"-ok. Az 1800-ik esztendő kórház-hygiaene szempontból azért nevezetes, mert az azévi számadásokban foglaltak szerint a kórházban csatornázás folyik. „30— May an Maurer Meister Landherr für bey dem S: V: Canal verrichtete 5 Maurer Taglohn" mondják a számadások, s ehhez hasonló tételekkel a későbbiekben is több izben találkozunk. E csatornázás, sajnos, nem volt valami szerencsés, mert a szomszédos házak szennyvizét is a kórház udvarán létesített közös gyűjtőmedencébe koncentrálták, amely állapotot a kórház későbbi igazgatója, Dr. Petz Lajos, hivatalbalépése után sürgősen elimináltatott 1885-ben. A városi csatornázás, amelynek munkálatai 1768 körül kezdődtek, egyébként sem volt minden technikai hiba nélkül való. így pl. az újvárosi „Fehér Bárány" előtt („ante album Agnum") készített csatornának nem volt esése : „ut aqua ibidem defluens directum influxum habere non possit", miért is a tanács úgy rendelkezett, miszerint az „taliter accomodetur, quod aqua in eundem, ac directum influxum habere possit". (L. : Prot, ab Anno 1769. No. 82.) Pedig a város tanácsa nagy reményekkel volt a megelőző évben városunkba érkezett mérnökhadnaggyal szemben, amit azzal kivánt Lettmayr György timármester és városi 60 személy, kórházunk inspektora (f 1809.). (Egykorú olajfestmény Győr szab. kir város tulajdonában.)