Petz Aladár: Győr szabad királyi város Szentháromság kórházának múltja és jelene 1749-1928. (Győr, 1929)

Bevezetés

ereosen megh paranchollia, hogy mindenek az eő lugosokatt az Várasbul minden halladék nélkül ky vigyék es az Varason kyuül giakoroliak abbely mesterségekett, nem tilalmazuan senkitt az ittbenn való Varrástul és arulastul hasonlóképpen az Mester embereken kyuül egiebekis mindenek hazoknál es Uduarokon való biodeös ganeytt, azon szerint házo eleytt ky tiszttychiák és horgyak. Annak feöleötte myngiárt az barbel mesterek keöziöl edy mester Választassék, ky az választott nemett mesterrel egiüt, az betegekéit látogassa es Nézze, ha afféle deögletes betegseghbe fekszyke auagj nem, es ha mellyett affélét találnak azt myngiárt az varason kyuül bizonios helre ky vytessek, holott fekiögiek es giogittassék, hogj egyebek tiőle ittben megh ne deögeöllyenek, az hazatt penygh myngiárt be pechietelliék ..." (L. Győrvárosi levéltár, Lad. I. fasc. 1. No. 13.) Miként látjuk, 1629-ben a pestises ragály assanálását borbélymesterek végzik, s szegény szíjgyártók, tímárok, szűcsök, szappanfőzők, Győr vára a XVI-ik században. gyertyacsinálók és egyéb lúgozó mesteremberek a város falain kívülre száműzetnek műhelyeikkel. 1647-ben ismét a vörös kakas áldozatává válik városunk nagy része, 1735-ben pedig újra elhamvad Újváros. Az 1743. március 3-án szabad királyi várossá emelt Győrt, miután eme kiváltsága 1751-ben törvényesen is becikkelyeztetett, 1763-ban földrengés, 1764-ben és 1772-ben árvízkatasztrófák sújtják. 1776-ban leég a Belváros, két évvel később pedig ismét 205 ház hamvad el. Az 1826. és 1830. évek ujabb árvizeket hoznak, 1831-ben pedig a cholera tizedeli meg a lakosságot. Nem csoda, hogy ennyi elemi csapás után — nem is szólva a folytonos ostromokról, kapitulációkról, megszállásokról és rablásokról, melyet a török, osztrák, càeh és vallon seregektől kellett városunknak (részben úgyis, mint szövetségestől) elszenvednie — az 1649-ben még színmagyar lakosság és közigazgatás teljesen elnémetesedett, s csak