Petz Aladár: Győr szabad királyi város Szentháromság kórházának múltja és jelene 1749-1928. (Győr, 1929)

Bevezetés

(A 4 kikeresztelkedett izr. [nő] tulajdonképen csak 2 személynek felel meg, mert az egyik [Abrahamin Barbara] az év folyamán 3 izben volt ápolás alatt.) Elhaltak kor szerint : 5—10 éves között ... 0 10-20 „ ... 2 20—30 „ „ ... 12 30—40 „ 7 50—60 „ „ ... 6 60—70 éves között ... 3 70—80 „ „ ... 2 80-90 „ „ . . . 1 Ismeretlen korú .... 2 Születési és lakhely szerint a felvételre került betegek igen külöm­bözően oszlottak meg. Miután az ápoltak legnagyobb része mesterlegény volt, az azonidőbeli vándorló mesterlegény-typus folytán találunk a betegállományban Wien, München, Augsburg, Graz, Prága, Mantua, Troppau, Breslau, Hamburg stb. születésű egyéneket, valamint több pfalzi és bajor községből származókat is. Érdekes jelenség, hogy a 306 beteg közül mindössze 18 volt helybeli születésű vagy illetékességű, s néhány révfalusi, szigeti és szabadhegyi, mely utóbbi, jelenleg Győr­höz tartozó városrészek, mint „Revfalló", „Szigeth" és „Szabathegy" szerepelnek. A szomszédos községekből is több betege volt kórházunk­nak, s e községek úgyszólván mind német nevükkel vannak feljegyezve. Feltűnő jelenség az is, hogy az 1781-ben felvett 243 férfibeteg közül 230 nőtlen volt, s ebből következtethető, hogy akinek csak vala­mire való szerény hajléka volt, az a kórházba bizony nem ment, s az intézmény jobbadán csak az otthontalan és bolyongó külföldi vándor­legények és földhöz ragadt koldusok tanyája volt. Az 1782-ik esztendőből fennmaradt okmányokból megtudjuk azt is, hogy a fenti qualitásu beteganyag ezidőben a korábbi évekhez viszo­nyítva fokozottabb mértékben áramlott a kórházba. Nevezetesen ebben az esztendőben 100%-os ápolószemélyzet-szaporítással találkozunk, ami pontosabban kifejezve annyit jelent, hogy 1 férfi és 1 női ápoló mellé még egy férfi és még 1 női ápoló alkalmaztatott. Az emelkedő tenden­ciájú betegforgalomra enged következtetést vonni az a további körül­mény is, hogy a „Spital-Vatter" évi javadalmazása tanácsi határozattal 50 írtról 60 frtra emeltetett. A betegforgalom emelkedése tükröződik vissza az 1781 aug. 26-iki tanácsülés jegyzőkönyvéből is, mely a Prot, ab Anno 1781. No. 18. alatt a következőket mondja: „Nachdem die Krancken in dem Armen Haus bey der Heil. Drey­faltigkeit dieses Jahr hindurch dergestalten sich vermehret, und bis Dato noch in einer so grossen Anzahl sich befinden, dass die alldortige Dienstmagd zur Abwartung deren selben keines Wegs hinhänglich son­dern eine besondere Krancken Wärterin unumgänglich Nothwendig sei

Next

/
Thumbnails
Contents