Petz Aladár: Győr szabad királyi város Szentháromság kórházának múltja és jelene 1749-1928. (Győr, 1929)
Bevezetés
előtt: kórházunk történetében már a működés harmadik esztendejében (1752-ben) jelentkezett, amikor is a vékonypénzü kórházi cassa 106 frt és 27 2 /3 krajcárral szenvedőleg zárult. S mert a „Super Erogatum" természetrajza merőben külömbözik a „tavalyi hó" sajátságaitól, ennek megfelelőleg nem is olyan jámboran, csendesen és közmondásosán kimúló, mint amaz. A „Super Erogatum" konok és makacs s hozzátapad a kórházi költségvetéshez, miként az útszéli bogáncs vándor köntöséhez . . . így volt ez kórházunk első deficitjével is, melyet a város tanácsa a következő esztendőnek kórházi számadásaiba általvinni rendelt el. S mikor Döller inspektor emez esztendőnek mérlegét is lezárta : nem kellett a fejét azon törnie, hogy nini, hát hová is lett a tavalyi „Super Erogatum ?" Kibujt az szépen megint a pedánsan irt számoszlopok alól, ahová magistratualiter bebáboztatott, s bár ez a procedura esztendőrőlesztendőre többször megismétlődött: a „Super Erogatum" nem tágított, hanem kitartott hiven és rendületlenül. „Expellas naturam furca ", állítja a közmondás az emberi természetről, s valószínűleg azért erről, mert e mondás keletkezése idején még nem voltak kórházak és nem volt „Super Erogatum"... Néhai jó Döller inspektorunk is bizonyára mindent elkövetett, hogy ezt a hivatlan reccurrens, költségvetési vendéget kiűzze Írásainak számoszlopa alól, sajnos, azonban e vendég szép szóval nem volt megvehető már annakidején sem, s miután a város saját zsebébe belenyúlni és a betolakodót távozásra lekenyerezni nem volt hajlandó, a kórház betegeit pedig élelmezni, gyógyítani és ellátni kellett : Döller inspektor kénytelen volt a tőle való szabadulás útjait más irányban keresni, annál is inkább, mert a kórház szanálására átengedett, s színházi látványosságokból és egyéb farsangi komédiákból befolyó pénzek (»Comoedij Geldern") elégségeseknek nem bizonyultak. Ez a szükség szülte azokat a nagyszámú vásári bódékat, melyeket Döller inspector a kórház zárszámadásainak fellendítésére emelt, s amelyeknek bérjövedelme azután csakhamar lerázta a kórházi évi mérlegről a „Super Erogatum"-nak nevezett, kellemetlen és konok számadási kullancsot. E vásári bódékról történetem további folyamán még többször esik szó, s így most azokkal itt nem foglalkozom. Arról, hogy kórházunk jövedelmi forrásaihoz tartoztak a vándor színészek által produkált színházi látványosságokból befolyt pénzek, a következő okmányok tesznek tanúságot : „Prot. Anno 1775. Die 30. 8bris. Es wird Herr Joseph Carl Hoffer dermahlen des armen Krankhen Hausses zur Heyl. Dreyfaltigkeit genannt bestellten Inspectori hiemit Committiret ein vierten Theil deren 6*
