Petz Aladár: Győr szabad királyi város Szentháromság kórházának múltja és jelene 1749-1928. (Győr, 1929)
Bevezetés
és az útszélen való elpusztulástól való megmentésen volt, s csak sokkal kisebb mértékben a mai értelemben vett kórházi kezelésen Az azonidőbeli kórházak befogadó képessége roppant csekély, s általában 10 —15 egyénre szorítkozott, min t pl. a Konth Miklós által 1400-ban alapított 11 ágyas galgóczi, a Stibor Vajda által 1431-ben alapított 12 ágyas szakolczai, a Balassák által alapított 12 ágyas vágbeszterczei kórház, s a bártfai városi „Xenodochium seu hospilale pro 10 personis alendis et vestiendis u . Mindezek elörebocsájtása azt a célt szolgálja, hogy kórházunk keletkezésének és további fejlődésének története mellé a fentiekben egy oly kuturhistóriai mérölécet is állítsak, amely — ámbátor csak igen nagyra szabott fokbeosztással — némiképen általános anamnezisül és történeti hátterül is szolgáljon az itt elmondandóknak, annál is inkább, mert a nyomok szerint városunk kórházügyi történetének szálai XIIl-ik század ködében vesznek el. A régmúlt idők homályában fellelhető ily irányú és célú első intézmény városunkban a Johanniták gondozása alatt állott, közelebbi adatokkal róla azonban sajnos nem rendelkezünk. Társházuknak sem alapítóját, sem alapítási évét pontosan nem ismerjük, mégis /// Ince pápának egy 1209-ben a győri püspökhöz irt leveléből, amelyben a püspököt meginti, hogy a lovagoktól tizedet ne követeljen, tehető fel, hogy már ezen idő előtt települtek meg városunkban. Annyi ösmeretes csupán, hogy házuk elsőbb az u. n. „Királyföld"-ön, a később „MayVo£"-nak, ma pedig Nádorvárosnak nevezett területen, (talán az 1718-ban emelt kálvária tájékán?) feküdt, majd pedig V. István király által a belvárosba telepíttetett. Róluk nyerte az azonidőbeli Szt. János-utca is elnevezését. Az általuk birt javakhoz tartoztak a //. Endre királynak 1283-ban kelt okmánya szerint a korábban templárius vitézek javait alkotó Kóny község, majd a Győr és Nagybarát faluk között fekvő majorságuk, mely utóbbit az egykorú határjárási okmányok mint „keresztes barátok majorsága 1 ' emlegetnek. Birtokukban volt egy fürdő a városban, valamint az écsi és nyuli hegyekben több szőllő is. Arról, hogy a János-lovagoknak Győr városában is voltak zselléreik: V. István királynak 1271-ben kelt, s ///. Endre által 1295-ben is megerősíttetett kiváltságlevél tanúskodik. Főszékhelyüknek, Rhodus szigetének Szolimán török császár által 1522-ben történt elfoglalásával a János-lovagok sorsa Európaszerte megpecsételtetett, s eltűntek a győri Johanniták is és a városon kivül fekvő templomuk 1592-ben már romokban hevert. (L. : Fehér Ipoly: Győr megye és város egyetemes leirása, 1874 ) Tőszomszédságukban feküdt a Franciskánusok kolostora, mely később (1618-ban) a mai megyeháza helyén épült fel. Betegápolással
