Závodszky Levente: A Héderváry-család oklevéltára. második kötet (Budapest, 1922)

missae statutioni intererunt, nominibus terminoque assignato^ ut fuerit expediens, nobis suo modo et ordine fideliter rescribatis. Secus non facturi. Datum in civitate nostra Viennae,. Austriae, die decima quarta mensis Decembris, anno domini millesimo sexcentesimo quinquagesimo octavo. Eredetije hártyán, Fasc. 8. Nr. 27. és csak a parancs rövidebb" formában papiron, záró pecséttel, Fasc. 9. Nr. 1. jelzet alatt. E királyi parancsra az esztergomi káptalan ápr. 26-án jelenti, hogy Heg3'kó'y Mihály királyi táblai esküdt jegyzó'vel, mint királyi megbízottal Cserei István kanonokot kiküldvén, azok egyhangúlag eskü alatt jelentették, hogy márcz. 24-én Sárfőn megjelenvén, a szomszédok jelenlétében a királyi parancs értelmében Eszterházy Erzsébetet és leányát Katalint, Viczay János feleségét és utódaikat, előbb a fiu, annak nemlétében a leányágat Sárfő várába és a hozzá tartozó birtokokba beiktatták. Beiktatás közben Borcsányi János Berényi György nevében a sárfői, kartoczi és sarluskai beiktatás ellen bizonyos pénz miatt ünnepélyesen ellenmondott, hasonlóan Fricz Mihály, Bossányi László és fiar Mihály, Miklós és Pál nevében. Márczius 28-án a szomszédok jelenlétében a sárfői várhoz tartozó' Sarluskán, Karthoczon, 29-én Nemczin, ápr. 3-án Héderváron, ápr. 5-érk Lipótfalván, Remetén, Kisbodakon, Darnón, Szelin és Novákon folytatták és befejezték a beiktatást. Ápr. 6-án Eöteövényen s még ugyanazon nap Szigeten jelentek meg, a hol a beiktatás ellen Keőssegi Ádám, a mennyiben káros a beiktatás birtokjogaira, ellenmondott. Ugyanazon napon Szent Pálon, Dunaszegen a szomszédok jelenlétében befejezték a beiktatást. Ápr. 7-én Ladaméron, Zamolyon, Újfaluban, Szabadiban, Kenderesmedvén, Egyházmedvén és Esztergetőn folytatták a beiktatást. Az utóbbibeiktatásánál Hamar Orbán, Fekete Jakab és Szabó István a birtokonvaló pénze miatt, Téglás Péter örökjogon, ápr. 9-én Győrben Farkas András mint Szent Vid felőli határos s ugyanazon napon és helyen Buzgó György az esztergetői pusztára nézve ünnepélyesen ellenmondott. Ápr. 8-án Ásványon és Oltován fejezték be az iktatást. Végre ápr. 9-én mivel a törököktől, a kereszténség ellenségeitől' való féltükben a naponkénti veszély miatt a kisbaráti birtoknak és nemes udvarháznak, a tápláni pusztának, Üreg, Hevkut, Kánya, Som, Semche birtokoknak (Tolna m.) beiktatását folytatni nem tudták, a hazai szokás és törvények szerint szomszédos biztosabb helyre Győrbe vonultak s a szomszédok jelenlétében folytatták a beiktatást, a hol Buzgó György Magger Piacid pannonhalmi főapát nevében és személyében a kis- ésnagybaráthi határok ügyében ellenmondott. Ápr. 10-én Szentgyörgyön jelentek meg az ottani udvarház és a hozzátartozó 2 szőlő beiktatására, mely ellen Kecskés István városi jegyző tiltakozott, a mennyiben a beiktatás káros a város szabadságára..