Závodszky Levente: A Héderváry-család oklevéltára. második kötet (Budapest, 1922)

hogy mentül hamarább megépülhessenek, ilyen engedelemmel akarok lennem nekik. Ebben az esztendőben minden kárvallomásomat, minden adójokat, minden szolgalatjukat, minden gabonám alá való szántásokat, vetéseket és más rendbeli robotolásokat megengedtem, csak szintén ebben az esztendőben négy darab szőlőmet megszedik és az mennyire lehet tőlek, azoknak termését dézmával együtt szokás szerént az ide való jobbágyokkal felszolgáltassák, mostani gabonát is.

1 Következendő esztendőkre pedig erre Ígértem magamot nekik, hogy az tápláni pusztáiul se ne kaszáljanak, se ne fizessenek, zabvetést sem kívánok tőlek, mészhordást, kővágást, arra való fahordást, mészégetést, szekereknek és gyalogoknak megengedtem, más rendbeli számos szekér tűzre vagy épületre való fahordást, gerendelt, abrinczhozást, szarufát leszállétottam és hogy annival inkább megépülhessenek, jövendőben ez leszen szolgalatjuk : Három darab szőlőmet, az mint annak módja és rendi, megmunkálódják, annak termését dézmával együtt betakarétván, az mennire lehet tőlek, az ide való jobbágyimmal felszolgáltatják, két-két mérő gabonámat, az kiktől lehet, elvetik, be is takarják az egy-egy kappan felszolgáltatásával együtt. Egyéb aránt ezen kívül én tőlem semmi hántások nem leszen, de úgy, hogy első alkalmatossággal házhelyekre szálljanak. Ennek nagyobb bizonságára adtam ezen levelemet nekik kezemmel és pecsétemmel megerőséttetvén kisbaráti örökös jobbágyimnak közönségesen. Hedervárat (így) 3 Augusti 1655. Az ti örökös földes asszonyotok Esterhasi Erzebet. U. i. Az ki pedig idegenek közül megszállja az falut és épül rajta, négy esztendeig adtam szabadságot neki, nekem semmit ne szolgáljon, se ne fizessen. Papiron, alján gyűrüpecséttel, Fasc. 45. Nr. 12. jelzet alatt. 1 Három utolsó szó utána írva.