Závodszky Levente: A Héderváry-család oklevéltára. második kötet (Budapest, 1922)
Henrikkel. 1 Az országos tanács foglalkozik a nagy perrel és úgy ítél, hogy Thamásy Henrik 1423-ig bírt javait örökölje Lorántffy, és csak a később szerzetteket kapják a Héderváryak. Az ítélettel egyik fél sem volt megelégedve, folyt tovább a kölcsönös tiltakozás. Hunyadi János, mint kormányzó 1446 július 1-én elismeri a Héderváryak jogát, megerősíti a Héderváry-Thamássy egyezséget, mert Héderváry Lőrincz a korábbi belzavarok idején fenkölt gondolkozásával, éles elméjével választott királyunk jogai érdekében, a haza javára s a béke megszerzésében, mint békeszerető ember mindenkinél kiválóbban, a rr.aga nemében páratlanul mindenféle üdvös úton-módon annyit fáradozott, hogy a béke, mely most a magasságbeli engedelméből már virul az országban, végre jórészben bekövetkezett. 2 Tényleg bírja is a Thamásy örökség jó részét Újvár, Hedrehely és Lorántffy György valkómegyeí birtokai kivételével. Politikai működése nem szünetelt eközben. — Bajt is hozott reá, mivel Frigyes győri kapitányai birtokait 1443-ban feldúlták. 3 1444 elején egyezséget is kísérelt meg Fridnkkel, illetve László követeivel, de eredményt nem ért el. Az oszirák tanácsosok urukat, Lászlót magyar királynak nevezték, s e czímből engedni nem akartak. Heves és büszke volt erre a honfi érzésében megsértett Héderváry Lőrincznek felelete. »Valoban kábának, rövid látásúnak kell annak lennie, ki a nemzetet meg akarja fosztani királya szabad választásának jogától ; ezt én akárhol is és ha a szükség úgy hozza magával, még a pápa és a bíbornokok gyűlése előtt is kész vagyok kivívni.« Mikor pedig az osztrák támadással fenyegetőztek, ami csak növelné Magyarország szorongatott helyzetét a török háború küszöbén, — büszkén válaszolta : »Nem hozzuk uratoknak hatalmát kétségbe, — de még hazánk nincs kimerítve, ellenségeinek megfelelni képes lesz, akármely oldalról támadtassék meg és így fegyverszünetetőkre nincs szükségünk. « * 1 I. 175., 176. — Lásd bővebben : Dr. Závodszky Levente : A Héderváry-Lorántffy per, (Turul 1911. évi. 2. füzet és k. ny.) 9 1. 183. 3 Teleki I. 328. I. 4 Teleki I. 369. •— Lásd a nádor jellemzését : Bartal : Commentarii Hí. 157.
