Szávay Gyula: Győr. Monográfia a város jelenkoráról a történelmi idők érintésével (Győr, 1896.)
I . A RÉGI GYŐR 1848-IG.
mélysége 2 láb 9 hüvelyket. Oldalai még most is mohhal és viz okozta vereses színnel el lévén futva, de folytatása is az átelleni sáncz lehuzatala után több helyen mutatkozván, kétséget sem szenved, hajdani vízlefolyásul használata, és egész a Rábáig szolgálása." Ugyan ő a folytatott ásatások eredményeit felsorolva megemlíti „a római fellegvárnak a káptalandomb töve hosszában terjengő alapfalait s némely, még az 1534-ik évben a Rábahid mellett terülő és valaha itt díszlett amfiteátrum, vagy középület marad- Amfiteatványának gyanítható romokat. Azután igy folytatja : „Az előbocsáj'tottakból mintegy önként kifejlődzik Arrabonánk álladalmának mivolta ez időben. Sem gyarmat (colonia), sem szabados város (municipium), hanem csak fellegvár (praesidium) lévén, mégis igen érdekes és a felső pannóniai dunahatári várak közt, Carnuntum és Vindobona után legelső helynek állíttathatik, amit leginkább helyzetének köszönhete, mely nem csak az itt összeütközött utak s a Rábán átvezető hidnak elzárhatására, hanem a szerte szét terülő vidék, sőt talán a Duna balparti Germania ide közelebbi részének is árútér és főfokhelyévé alkalmasítá Jeleskedett tehát minden bizonynyal az Kereskee czélzatokra megkívánt intézetekkel, úgymint a benne számosan tanyázó delmi f o]lés szünetlen fel s alá szállongó katonaság számára szolgáló szállások, életesházak, postahivatal és más középületekkel, melyekből, hogy ily kevés maradvány jutott korunkra, csak annak tulajdonítandó, mivel a hajdani város az ujabb tapasztalat és találások szerint a vásár álláson belül, a már akkor is, valamint jelenbe azon kérésziül vivő országút mellett, nevezetesen ott állván, a hol az utóbbi vár falai, árkai és sánczai csináltatása végett a föld egészen feldúlatott, az akkor kétség kivül nagyobb számban napfényre hozatott régiségek közül sok elhurczoltatott, összetöretett, vagy újra a falakba elrakatott." A római emlékek tanúságot tesznek, hogy Arrabonán és vidékén Római előrehaladt műveltség, kifejlett ipar- és kereskedés voltak. A föld- idökmívelés és baromtenyésztés jelentékeny volt e vidéken s valószínűleg még a római időkben kezdték meg a Bakony Győrmegyébe átnyúló dombjain a szőlőmívelést. Közigazgatásilag Arrabona Bregetiumhoz tartozhatott s egy defensor vezette ügyeit. A hun idők és a népvándorlások alatt a. földmívelés, ipar- és vadkereskedés alásülyedt, az ipar csak a legszükségesebb tárgyak dor iások (ruházat, fegyver, agyagneműek) előállítására törkedett. Az avarok és turkok hozták szokásba a sisakot, pánczélt, kengyelt. Az Árpádok alatt az első évszázadot a nemzeti állam szerve- Az Árpázésének nagy munkája vette igénybe. Már ez időben is össze- dok alatL függésben volt a tulajdonképeni Győr (vár) területével „majrok"
