Szávay Gyula: Győr. Monográfia a város jelenkoráról a történelmi idők érintésével (Győr, 1896.)
I . A RÉGI GYŐR 1848-IG.
AZ 1743. ÉVTŐL 1848. ÉVIG 83 Bécsből, hogy az itt állomásozó franczia csapatokat megnézze s a háború folytatása esetére előleges rendelkezéseit megtegye. A császár minden pompa és feltűnés nélkül érkezett Győrbe /• Napodélután két óra tájban s a városba érkezvén a Bezerédy féle házba „ e ™ J " . Győrött. szállt, mely az elfoglalás után Jenő alkirálynak szállása volt. A császár kíséretében volt az alkirály, ki Győr elfoglalása után Bécsbe ment, továbbá több tábornok. Alig egy órai időzés után a császár kíséretével lóra ült s a püspök vártól kezdve az erődítményt és az ágyúsánczokat megvizsgálta s rendelkezéseit megtette. A székes-káptalan és a városi hatóság a császár megérkezése után hódolatát szándékozott tenni s midőn a császár szemleútjára indult, testületileg jelent meg a császár szállásán, ámde ő a kihallgatást másnapra igérte. A fogadtatásból azonban nem lett semmi, mivel a császár másnap hajnalban, úgy amint jött, egész csendben eltávozott Bécsbe. Az október 14-én Bécsben kötött béke végett vetett a franczia A hécsi uralomnak Győrött. Az itteni franczia helyőrség, mely különben htU ' előzékenysége, szívélyes bánásmódja és kedélyessége által épen nem hagyott hátra rossz emléket, visszavonult, de megmaradt a háború által okozott érzékeny anyagi vesztesség. A csapások különösen súlyosan nehezedtek még a városra EUmi CSŰ1826-ban és 1830-ban, midőn óriási árvizek és tüzek a lakosság pasok ' egy részét nagy nyomorba juttatták, ámde Győr derék polgárságának erős akarata, kitartó szorgalma és életrevalósága legyőzte mind e bajokat s a súlyos csapásokat szenvedett várost uj virágzásra emelte. Ez uj virágzás nyilvánult fellendült kereskedelmében, A f elvi ™gfejlődött iparában, egymásután keletkezett közmívelődési intézmé- zas ° >a " nyeiben, polgárai vagyonosságában s a józan haladás iránt való fogékonyságában, melyek Győrt az 1848. előtti idő egyik legvirágzóbb városává tették. A rövid leírás, melyet Győr múltjáról adtunk, csak vázlatos rajza a letűnt idők örvendetes és többszőrönként gyászos eseményeinek, ámde az elmúlt századokra vetett eme futólagos szempillantásból is felcsillámlik a költő szava: „Szent hazánk! megfizettük mind, mivel csak tartozánk."
