Szávay Gyula: Győr. Monográfia a város jelenkoráról a történelmi idők érintésével (Győr, 1896.)
I . A RÉGI GYŐR 1848-IG.
s ez időtől fogva a város szervezete és törvényhatósági élete a régitől eltérő lett. 1 A város ezzel a kiváltságlevéllel újra megnyerte régi szabadalmainak összességét, melyet különben már az Árpádok korában biztosított neki V. István oklevele. Ezidőtől fogva, a szabad királyi városok sorába beiktattatván, országgyűlési követküldési joga s a többi szabad királyi városokkal való teljes egyenjogúsága kérdésen felül állóvá lett. Önkormányzati jogának szabad gyakorlatában nem is zavartatott a következő időkben, csupán két izben. Először II. József alatt, akinek abszolút uralma alatt a város önkormányzati joga is korlátozva volt, másodszor pedig az 1809-iki franczia ostrom után, amikor Napoleon Győr városát franczia uralom alá vetette s birodalma kiegészítő részéül osztotta be. A város A közigazgatás és bírói hatalom, a mainál természetesen koz * ga * ga ~ sokk&l kiterjedtebb működési körrel a városi tanács kezében volt. tas a. J A tanács 12 tagból alakult s élén a városbíró állott. A 12 tagú tanácshoz tartoztak a kolumnalis tisztviselők : a főbíró és főkapitány, ezekhez 1789. után a polgármester járult, a ki régebben a tanács alelnöke volt. A főbíró és városkapitány hivatalának külső jelvénye volt a sárgarézből készült, díszítésekkel ellátott buzogány s nyilvános ünnepélyeken, így például az úrnapi körmeneteken egész 1836-ig eme jelvényekkel jelentek meg. A bíró fizetése 1743-ban évi 200 frtban, a tanácsosoké egyenkint 50 írtban volt megállapítva. TiszMse- Jóllehet, hogy ez időben a tanács tagjainak rendes évi javalokjava- dalmazása a mostani javadalmazásnál sokkal csekélyebb volt, tekintve dal ma. ^ J J mégis, hogy ez idő szerint a kir. közjegyzők és bírói végrehajtók köréhez utalt functiok a városi tanácsosok kezeibe voltak összpontosítva, nemkülönben, hogy a birtokváltozások után befizetett úgynevezett laudemium és tkvi bekeblezések czimén szedett illetékek, valamint bírságok után bizonyos hányadrész a tanács tájainak javára szolgált, - - anyagi helyzetük kedvezőtlennek mondható nem volt. A tanács A tanácson kivül a törvényhatóság működésében részt vett a és kiilOk választották életfogytiglan a tanács tagjait, a három fő tisztképviselőtestület, amit kültanácsnak neveztek s ez 60 tagból állott Tel Hit CS 1 A káptalannal kötött egyességlevelet a történeti rész III. fejezetében a szemelvények közt adjuk.
