Szávay Gyula: Győr. Monográfia a város jelenkoráról a történelmi idők érintésével (Győr, 1896.)

I . A RÉGI GYŐR 1848-IG.

tualem assignationem, cujuscunque conditionis hominum condescension e quarterns et hospitalitate antiqua libe­rarum et regiarum Civitatum Nostra­rum libertate id exigente, exemptos esse declaramus, ita tarnen et eacon­ditione : ut praerepetiti cives, incolae et hospites in omnibus aliis Civitatibus Nostris regiis et liberis se conformare, et ab ingratitudinis ac ifallibilitatis nota et macula sub poena amissionis et ablationis horum ac aliorum omnium privilegiorum et libertatum suarum per­petuo sibi cavere, hocque insigne bene­ficium et non vulgarem gratiam et cle­mentiam Nostram in ipsis collatam de Majestate Nostra. Haredibusque et successioribus Nostris, legitimis vide­licet Hungáriáé Regibus, omni fide, constantia et fidelitate jugiter promo­veri studeant et debeant. Imo coop­tamus recipimus et adscribimus, salvo tarnen quoad omnia et singula prae­missa jure alieno, praesertim vero Eccle­siarum Dei. Quo vero perpetuum et celebrius libertationis hujus benignita­tisque et Clementiae Nostrae Regiae erga praefatam Civitatem Nostram Jauri­nensem ejusdemque Cives et inhabi­tatores declarata et elargita exstet docu­mentum, eademque pleniori beneficio decorato • clarius in oculos incurrat hominum, antiqua etiam quibus hac­tenus usi sunt armorum insignia, non solum clementer approbavimus et raii­ficavimus, verum etiam in hunc qui sequitur modum aucta, in posterum etiam, futuris et perpetuis semper tern­poribus usuanda, ac usum quoque­cerae rubrae in sigillando, et quovis sigilli corundem impressione benigne concesserimus : Scutum videlicet erec­tum paraliter seu perpendculariter bi­partitum, ac priori quidem sui parte bármiféle állású embernek beszállásá­tól, kvártélyozásától, vendéglátásától teljesen szabadoknak jelentjük ki őket, úgy azonban és azon föltétellel, hogy az említett polgárok, lakók és jövevények mindenekben más szabad és királyi városokhoz alkalmazkodjanak s a hálát­lanságtól és hűtlenségtől, megbélyeg­zéstől és becstelenségtői ezen és min­den más kiváltságuknak és szabadsá­guknak elvesztése alatt tartózkodjanak s e kiváló jótéteményt, ama közön­séges kegyet és kegyelmet, a melyet nekik adtunk, a mi felséges szemé­lyünk és utódaink, vagyis Magyar­ország törvényes királyai iránt minden módon hiven, állhatatosan és hűséggel tartozzanak és igyekezzenek előmoz­dítani. Befogadjuk továbbá, bevesszük és beírjuk — az összes és egyes előre­bocsájtottakra nézve épségben hagy­ván minden idegen jogot — különösen pedig az Isten egyházaiét — hogy ezen felszabadításnak s nevezett Győrvárosa és lakói iránt tanúsított és adott királyi jóakaratunknak és kegyelmünknek mi­nél örökkétartóbb és szebb emlékjele legyen, s e teljesebb jótéteménynyel való felruházás annál jobban szemükbe tűnjék az embereknek, az eddig hasz­nált régi czimert nemcsak kegyesen helybenhagyjuk és hitelesítjük, hanem hogy az alább következő módon kibő­vítve a jövendő örök időkön át hasz­náltassék, megengedvén azt is, hogy a pecsételésben s a pecsét minden alkalmazásában vörös viaszt használ­hassanak. T. i. föltámasztott paizs füg­gélyesen kétfelé osztva, felső részé­ben van a város régi, kék szinű pe­csétje és ugyan arany pólya, fölötte érczkereszt s ezek fölött lévén az ed­digi szokás szerint Szent István pro­tomartir, a város patrónusa ; az alsó rész

Next

/
Thumbnails
Contents