Szávay Gyula: Győr. Monográfia a város jelenkoráról a történelmi idők érintésével (Győr, 1896.)

II. GYŐR 1848—49-BEN

szárnnyal a komáromi országút mellett fekvő úgynevezett Szőlőfürt korcsmáig A győri ment, Liptay pedig a balszárnynyal Szabadhegyről Hecsére húzódott vissza, csaia. Az általános visszavonulási pont, egyelőre Ács volt, hová Klapka, ki esti 6 órakor megjött Komáromból, a bal szárnyat Szt-Ivánon és Szt-Jánoson át vezette. Görgei fedezte a lovasság nagy részével és egy üteggel a vissza­vonulást, mely alatt a Bianchi dandárával őt üldöző Lichtenstein hg. ellen ismételve állást foglalt s huszárait támadásra is vezette A császári hadseregből június 28-án este az egész IV. hadtest Szabad­hegynél táborozott, az I-ből Wallmoden hadosztálya a komáromi uton Szt­Ivánig nyomult, hol táborba szállott, Schneider dandára még azon éjjel Puszta­Eörkényről, a mészáros-uton előnyomult, a III. hadtest este Tényőig ért, hol táborba szállt és a jobb szárnyát képző Gerstner-dandár Ihásziról Gyirmóthra ment s igy* szorosabb összeköttetésbe jutott hadtestével, melynek jobb oldalát aztán a további előnyomulásnál fedte. Paniutine orosz dandára az ágyutarta­lékkal, valamint Bechtold lovasosztálya, mely Lebenyben és Sövényházán tar­talékba állott, csak 29-én vonult Győrön át a hadsereg után. A veszteségek jun. 27-én és 28-án voltak : az osztrák hadseregnél halot­takban 1 tiszt, 74 közember, sebesültekben 8 tiszt, 286 közember, összes veszteség 9 tiszt, 360 közember és 78 ló, ezek közül 6 tiszt és 221 közember Gerstner dandárára esett Ihászinál. Ha az összes veszteségből Schneider dan­dárait is leszámítjuk 6 halottal, 25 sebesültel és 36 lóval Ménfőnél, a Győr körüli csekély veszteség mindössze 3 tiszt és 65 közember, mi egyébiránt abból magyarázható meg, hogy legnagyobb része a tüzérségre esett. A VII. magyar hadtest vesztesége volt : halottakban : 2 tiszt, 31 közember, sebesültekben : 2 „ 75 „ eltűntekben: 1 „ 372 Összesen : 5 tiszt, 478 közember és 56 ló. Az eltűntek legnagyobb része ismét bevonult. Kmety hadosztályának vesztesége ismeretlen. Az osztrák hadsereg gyors összpontosulásával a Duna jobbpartján, a jól kombinált mozdulatok pontos keresztülvitele által s nagy túlerejével szeren­csésen kezdette meg a támadást, míg-a magyar, melyet Görgei csak Pestről visszatérése után akart a Duna jobbpartján összpontosítani, hogy a támadást megkezdje, most már a Rábavonal elvesztésével védelemre volt utalva. Az indokolhatlan mulasztások okát, melyek attól a pillanattól fogva vették kezde­töket, midőn az osztrák dunai hadsereg összpontosítása a Duna jobbpartján kétségtelenné vált, a mérvadó egyéniségek egymásra hárítják. De mi azt hisz­szük, hogy a hadászati helyzetnek a peredi csata utáni teljes félreismerésén kivül ama mulasztások fő oka a sajátságos viszonyokban feküdt, melyeket a fonák rendszabályok teremtettek. Görgeinek akkor mindenesetre nem lett volna szabad a hadseregtől eltávoznia, de kettős állása mint hadvezér a hadügyminister ismételt kirándu­SZAVAY : GYŐR MONOGRÁFIÁJA. 30

Next

/
Thumbnails
Contents