Szávay Gyula: Győr. Monográfia a város jelenkoráról a történelmi idők érintésével (Győr, 1896.)
I . A RÉGI GYŐR 1848-IG.
A béke ideje alatt a győri erődítményt az előreláthatólag4 várerőd bekövetkező háborúkra egészen uj karba helyezték. Az eddigi T. e ™~ erődítések inkább csak ideiglenes jellegűek voltak, amelyek a pillanatnyi szükségletnek feleltek meg. Ezentúl azonban Győrnek a hivatása az lett, hogy az előretörekvő török áramlatot feltartóztassa, hogy itt törjék meg az ozmán hatalmat s Győr legyen „Németország kulcsa". Győr hadászati szempontból európai jelentőségre volt hivatva, mint a Nyugot védőbástyája. Eme nagy feladat teljesítésére Győrt elsőrangú várrá kellett átalakítani. E czélból Győr számára a haditanács egészen uj erődítési tervezetet dolgozott ki, melynek végrehajtása rengeteg költségbe és időbe került. Az uj tervezet szerint a régi vár falait meghagyták A fettegugyan, de fellegvár jellegét elvesztette, magát a várost pedig az var ' eddigi palánk helyett téglából épült erős falakkal és mély árokkal vették körül. Az erődítési munkálatok nagyjából 1566-ban már készen állottak s városunknak ez időbeli alakját a mellékelt kép mutatja, melyet az olasz Aginelli Miklós 1566-ban a hely színén rajzolt. E kép felirata és alakjainak magyarázata a következő : A kép Agnunu alján balról a következő sorok állanak: „Javerinum olim Anno egyk0llt kepe. MDLXVI. a Nicolao Aginelli stb." (Az olasz Aginelli Miklós által egykor 1566-ban a legszabatosabban lerajzolt Győr városát, nagyobb alakból kissebbített képre áttéve, kölni barátjai kívánságára szívélyesen közli Hufnagel György 1597.) A kép alján, a Rába balpartján akasztófa, jobbra az előtérben két gyalog hajdú, tőlük balra két lovas, az úton pedig egy kocsi látható. Odább egy magyar nemes nő alakja van kísérőnőjével, a nő előtt egy lengyel lovag, midőn őt üdvözli s mögötte a lovat tartó török rabszolga alakja látható. A kép tárgya tulajdonképen a megerősített Győr város a folyókkal és várárkokkal. Látható egyúttal, hogy Újváros, Révfalu és Pataháza is karópalánkokkal volt körülvéve. Győr képe alatt ezen felírás olvasható : Hoc in loco castra metatus est Anno 1566. Invictissimus Romanorum Imperator Maximiiianus II. (E helyen táborozott az 1566. évben a győzhetetlen római császár, II. Maximilian.) Ez a kép Győr 1566-iki helyzetét mutatja s azon időtájban és azon esemény alkalmával készült, melyet a képen olvasható felirat mutat. Miksa királynak ama győri táborozása, melyről ott
