Szávay Gyula: Győr. Monográfia a város jelenkoráról a történelmi idők érintésével (Győr, 1896.)
II. GYŐR 1848—49-BEN
visszaállítva, ideiglenesen tisztviselőket nevezzen, a hazaárulókat elfogassa, javaikat lezárassa, összeirattassa, ideiglenes zárgondnokot nevezzen, s kezelési rendelkezés végett a pénzügyi ministerium hoz jelentést tegyen, szóval mindent a haza függetlensége és szabadságára intézkedjék — felolvastatott, mellyek után Elnök ur lelkes szavakban önté ki örömét az iránt, hogy a keblet nyomasztó lenyügözés lánczainak megtörését s ez által a nép szabadságának ujólagi visszahelyeztetését e város kebelében először is ő hirdetheti — élénken ábrázolván a magyar hadseregnek visszavonulása okait, melly alkalommal Pestből lett kivonuláskor jóllehet némellyek az országgyűléstől elmaradtak, de annak egy része az ország megmentését szivén hordozván, küzdött a viharokkal, s mind az, mi a népjogon felül uralkodott, megtörött, s ez által a függetlenség és szabadság ujjólag biztosíttatott. — Pestbül lett kivonulás előtt mégis a nemzetnek uralkodójához mindenkor tanúsított tántorithatlan hűségét az ország gyűlése ismét bégyőzendő : követség által a Császárt az eránt felkéreté, hogy adná okát, mért jött be serege, miért öli halomra elhagyatott népét, gyújtással és pusztítással miért sanyargatja e nemzetet akkor, midőn Ferdinánd királya által szentesített törvények nyomán működik ; azomban e követség a Császárhoz nem férhetvén, annak meghatalmazottja Windischgrätz által elfogatott, s azon válasszal : — hogy vagy feltétlen megadást kivan, vagy pedig a magyar nemet egytül egyig a halál áldozatának ejti — visszautasítatott. Ezen visszautasítása a követségnek szülte a képviselőháznál azon körülményt, mellynek megfejtése, midőn egy felül legnehezebb, másrészt legkönynyebb volt ; legnehezebb, mert az ártatlan vér kiontása minden kebelt rázkódtatá ; legkönnyebb, mert az ország boldogsága, mely nélkül nincs gazdagság, és az ország becsülete, melly nélkül nincs élet, kivivatott ; s a hadi erő a mult télen is 50,000 vitézzel szaporíttatott ; azolta pedig négyszereztetett, midőn ellenben az ellenségé bejövetele idejétől ötöd részre leolvadt ; csatáztak tehát az idő olta, s kisebb nagyobb ütközeteket vívtak, míglen valahára bekövetkezvén a kápolnai döntő ütközet ; az ellenség mind a mellett, hogy állásaiból kiveretett, még is a legjobb híreket terjesztgetni, sőt az országos elnöknek elfogatását, és Debreczennek is bevételét a Császárnak megírni nem átallott ; melly vigasztalásra az Ausztriai ház magát elragadtatva s igy az elhatározó perczet megérve lenni gondolván, azon szellemet, melyet eddig mindenkor tanúsított, ujjólag éreztetvén ; kiadá az Olmützből kelt — ezen ország elnyomására és végképi eldarabolására alkotott manifestumát ; erre az országgyűlés lelke mellében megrázkódtatva, látván elárultatását, a népnek jogaitul lett megfosztását, kimondá : hogy király többé nem lehet, kimondá az ország függetlenségét, ki tökéletes szabadságát, s függetlenségi nyilatkozatát Európa nemzeteihez megküldvén, azok által ezen igazságos ügy nemcsak hogy megáldatott, sőt kijelentetett : hogy ezen tény volt azon egy, mellynél egyebet elkövetni nem lehetett. Kivíva lévén tehát a nemzetnek tökéletes függetlensége, az előterjesztő kormánybiztos ur a belügyek rendezését s igy a hivatalok betöltését szükségesnek tartván, a tiszti állásokat a következő kinevezésekkel tölti be :
