Szávay Gyula: Győr. Monográfia a város jelenkoráról a történelmi idők érintésével (Győr, 1896.)
II. GYŐR 1848—49-BEN
Az ellenség sebes marsokban vonul vissza, egy része Győr felé, nagyobbrészt Sz.-Fehérvár felé, ott jobb szárnyával egyesülendő, harmadik része a Duna balpartján, Csallóközben, Pozsonyban, és Leopoldvárán van és Sellyén hidat épitett. Tegnap az Ács melletti mocsárban egy 60 fontos taraczk találtatott, mi által azon gyanításunk, miszerint az ellenség ostromeszközeinek nagy részét elásta volna, nagyobb valószínűséget nyer. Végezetül kell kormányzó elnök urat egy egész hazánkat ért balesetről értesítenem, Damjanits tábornok ur tegnap kocsijával felborult és lábszárát épen a bokánál eltörte. Görgei. A diadalmas magyar seregeknek nyitva állt az út a védetlen Bécs Bécs felé. Apr. 26-án. A bécsi udvar sürgetve kérelmez Miklós czár előtt, hogy „oly gyorsan, amint csak lehetséges" küldjön segélyére hadakat. „Bécs a legnagyobb veszélyben van !" A magyar hadak azonban megfordulnak s Budát ostromolják. Magyar napok következtek ismét városunkra. Az orsztrák- Ma sy« f uralom bevonta sasszárnyait s azok, akik eddig e szarnyak alatt hatalmaskodtak, most meglapultak. Az országgyűlés 50,000 ujonczot szavazván meg, a toborzás és ujonczozás kezdetét vette ismét, Győr ekkor a 98-ik zászlóaljba adta fiait. Párhuzamosan ezzel, a hadsereg felszereléseinek kiegészítése is lelkesült erélylyel folyt tovább. Május 6-án már újra megjelent LUKÁCS SÁNDOR S átvette az Lukács uralmat Győr felett. Az újra beköszöntött magyar világban május 12-én tartotta Győr képviselete ismét az első alkotmányos közgyűlését gróf ZICHY OTTÓ alezredes elnöklete alatt. A gyűlés legfontosabb tárgya HERGESZELL FERENCZ képviselőnek önigazoló felszólalása volt, mely T et a jegyzőkönyv a következőkben örökít meg : Az ujonczozás kérdésének elintézése után nyomban Hergeszell Ferencz Hergeszell képviselő előterjesztette, hogy valamint ő a polgármesteri hivataP, mellynek *£ aolasaelvállalása hosszas ellenmondásai után is akarata ellenére szoros kötelességévé tétetvén, arra kényszerítetett, ugy a királyi biztosilag kinevezett képviselők is, előbbi állásaikat a cs. kir. hadseregnek e városbul történt kivonulásakor azonnal az öszvehivott közgyűlés szine előtt letenni akarták ; de az egész közgyűlés által akkor annak addig, mig e részben felsőbb intézkedés tétetni nem fog, megtartására az említett képviselőkkel együtt felkéretett ; most azonban, miután
