Szávay Gyula: Győr. Monográfia a város jelenkoráról a történelmi idők érintésével (Győr, 1896.)

II. GYŐR 1848—49-BEN

a parlament kebelében nem érvényesíthette, hanem azon kivül és igy azon hét első képviselő egyike volt, kiket a nemzeti kormány kormánybiztosokul nevezett ki. E minőségben Győrött igen kitűnően hatott. Két önkénytes zászlóaljat állított Győrmegyében, melyek utóbb honvédzászlóaljakká alakíttattak át, laktanyákat és kórházakat alapított számukra és a csapatokról nagy élelmiszerek és gabnakészletek által gondoskodott. Csapataink Pozsonyból történt kivonulása után e készleteket a polgárok közt osztotta szét. Heves kiáltványai következtében, mehyeket a cs. kir. csapatok bevonulása alkalmával a néphez intézett, az ellenség azt hitte, hogy az élelmiszer készleteket megmérgeztette, mit azonban nem tett. Ismert erélyessége és azon bizalma következtében, melylyel Kossuth iránt viseltetett, a főváros kiürítése után Lukács Nagyváradra a fölszerelési ügy élére állíttatott Nagy kiterjedésű tevékenysége Nagyváradon a főruházati bizottság akkori állásából látható. Még csak azt lehet hozzá tenni, hogy Lukács éjjel-nappal fáradhatlanul dolgozott és noha e szakmában avatatlan volt, a különféle anyagok és eszközök ismeretében és megítélésében, mégis oly gyakorlottá lőn, hogy a szakavatottakat is csodálkozásra ragadta. E mellett a megtestesült becsületesség volt és tevékenysége által nagy becsülésben részesült a forradalom alatt. A világosi katasztrófa után előbb Hamburgba menekült, hol a menekültek főnökévé választatott, onnan Francziaországba ment, hol Pauban 1855-ben tüdősorvadásban meghalt. Jan. 22. Az országgyűlés proklamácziója a nemzethez Az erdélyi hareztéren BEM serege oroszlánvitézséggel harezol, véres csatákban nagy diadalokat arat PUCHNER felett. MÉSZÁROS csatákat veszt északon Schlick ellen. Mészárostól az északi seregek felett a parancsnokságot KLAPKA veszi át. SIMUNICH osztrák tábornok a Vág völgyében Lipótvárt, CZECZ vezérőrnagy a bányavárosokat ostromolja, Komárom körülzárolva, NUGENT Dunántúl déli részén operai, OTTINGER Szolnoknál PERCZELLEL küzd, ki előrenyomul Pest felé. A Bakony vidékein MEDNYÁNSZKY SÁNDOR népfölkelést szervez, ellene Győrön keresztül egy mozgó hadoszlopot indíttat Windischgrätz. Kiss ERNŐ a bánságban, DAMJANITS a bácskában harezol, Aradot MÁRIÁSSY, majd GÁL ezredes ostromolja. Febr. 4. Szerencsétlen cseita Vízaknánál. Febr. 5. Branyiszkói győzelem. Febr. 9. A piskii diadal. Febr. 26—27. A kápolnai csata. Jan. 20. Dembinszkyt Kossuth fővezérré nevezi ki. Harezok krónikája. SZAVAY GYÖK MONOGKAHlAjA 28