Szávay Gyula: Győr. Monográfia a város jelenkoráról a történelmi idők érintésével (Győr, 1896.)

I . A RÉGI GYŐR 1848-IG.

rök. megbízást adott, hogy Pozsony-, Sopron-, Veszprém-, Vas- és Győrmegye jobbágyságát is használja fel az erődítési munkálatok készítésénél. A királyi rendelet értelmében az erődítési munkálatokhoz nagyobb szorgalommal kezdettek. A város körül mély árkokat ástak, melyek mögött széles földbástya emelkedett. Buda ei- Győr hadászati jelentőségét szembeszökően kiemelte az a végs 'zetes helyzet, melybe az ország 1541-ben Budavárának elfoglalása által került. Szulejman szultán Budát elfoglalván, megkezdette Magyarország behódoltatását. Buda elfoglalását követte nem sok idő múlva Esztergom, Tata, Székesfehérvár, Pécs és más helyek elfoglalása, sőt 1543-ban Győrmegyének délkeleti része, a mai pusztai járás is török terület lett s a székesfehérvári szándsákJÖII a tó- sa

ghoz kapcsolták. Ez időtől fogva Győr az ország végvára lett, mely szüntelen ki volt téve a török támadásainak. Az egész városnak falakkal való körülvételét szükségessé tette még azon körülmény is, hogy a környékbeli lakosság számára is kellett gondoskodni alkalmas helyről, hová a veszély napjaiban megvonulhasson. S ezen czélra csakis Győr volt alkalmas. Mellőzve az európai hírű és jelentőségű erődítési munkák és tervek leírását, melyről részletes tájékozást nyújt a következő területtörténeti fejezet, tovább haladunk az események históriájának fonalán. Győr várának őrsége legnagyobb részben németekből állott, majd 1543-tól kezdve olaszokat és utóbb spanyolokat is hoztak az őrség közé. Ez idegen zsoldos seregnek a várban tanyázása rendkívül káros volt Győr vidékére is, mert zsarolásaitól sokszor nem kevesebbet szenvedett a nép mint a rabló török csapatoktól. Mialatt Győrnek sok tekintetben rendszertelen erődítési munkálatai nagy nehézségek között folytak, azalatt jelentékeny változás állott be Ferdinánd király politikai magatartásában, mely kihatással volt Győrre is. Béke a tö- Ferdinánd testvére V. Károly császár 1556-ban lemondott a császári trónról s Ferdinánd lett utódja. Ez időtől fogva Ferdinánd nagy hévvel karolta fel a törökökkel való békekötés vagy legalább hosszabb fegyverszünet eszméjét s diplomatái, különösen VERANCSICS Antal érsek, ki ez ügyben Konstantinápolyban járt, mindent elkövettek, hogy a béke létrejöjjön. Hosszú alkudozás és nagy megalázódás utján létre is jött a béke nyolcz évre. A várőrség. rukkcl.