Szávay Gyula: Győr. Monográfia a város jelenkoráról a történelmi idők érintésével (Győr, 1896.)
II. GYŐR 1848—49-BEN
PROCLAMATIO. Felelet. £i perczbcn uuitatlatoU bc nekem egy felhívás, uicllyben »' pártütők egyik biztosa, Lukács Sándor, a' népet U császári királyi felsége hadserege ellen fellazítani merészkedik, -azt felsaóllilváu, lingy . azon hadsereg ellen fegyvert fogjon, 's nekie a' hol csak luhet ártson; sőtt annyira vetemedik; a' cszászári királyi hadsereget rablással, gyujtogalással vádolni, midőn ínég is ekkoráig csak a' lázítók csoportjai követlek el illy gaztetteket, helységeket felgyújtván, ártatlan lakosokat rabokként magokkal hurczolváu; végtére nem irtózik, miadeu elevenen vagy megölve eleibe hozandó császári királyi katonáért két pengő forintnyi jutalmat ígérni. Di/.ok ugyan a' magyar népnek Uruuk 's Királyunk iránti hívsedében, 's ragaszkodásában, de ha még is valaki olly merész lenne, a' csás/.ári királyi hadsereg ellen a' legcsekélyebb ellenséges tettet megkísérteni, vagy elkövetni, illy fele vakmerőknek intésül és elrettentésül rendelem mint következik : 1- szor. Minden egyén, ki akár millyuemü fegyverrel kezében elfogalik , rögtön kötél által kivégeztetik. 2- szor. Azon helységek, ntellyekbul több lakosok egyesülve, a' császári királyi hadseregnek akármimódoa kárt tenni törekvendiiek, vagy annak futárait, szállítmányait, avagy egyes csapatokat megtámadni merészkednének , tűzzel vassal elpusztíttatnak. 3- szur. A' helységek elöljárói a' csendnek fentartásáért életükkel felelősek. Kelt Szentiaiklósi tábori főhadiszállásomon, Karácszon hó 26-án 1C48. Herczeg WiiMgrilz Alfred s. k. császári királyi TábornagyKEMPEN főparancsnok, ki az előhadakkal már 27-én megkezdette a bevonulást, nagyon meg volt lépetve, hogy nemcsak ellenállásra nem talált, hanem a bevonuló császári csapatokat egyes jó érzelműek éljenzéssel fogadták. Nem is késett csodálkozással vegyes örömének egy győzelmi híradásban kifejezést adni, hirdetvén szerte az országban a következőket:
