Szávay Gyula: Győr. Monográfia a város jelenkoráról a történelmi idők érintésével (Győr, 1896.)

II. GYŐR 1848—49-BEN

Görgei decz. 20-án szállotta meg Győrt s 26-ikáig e városban Görget maradt. Kossuth azt irta Győrbe Görgeinek, ne ürítse ki Győrt °y

orbeH 10 napig. Windischgrätz óvatos előrehaladása folytán ez körülbelül lehető is volt. Az indulásra azonban készen voltak minden órában. Lukács a város valamennyi kocsiját lovát szigorúan készenlétben tartotta rendeletével : Ezennel rendelem és szigorúan megparancsolom: hogy minden Gyor arosi lakos, a mint a városi kapitányi hivatal által parancsoltatni fog, — azonnal kocsival, lóval, vagy ökrös szekerével a kijelelendő helyen haladéktalanul megjelenni legszorosabb kötelességének tartsa, különben mindenki, ki ezen parancsomnak ellenszegül, a legszigorúbb büntetés alá esik. - A kiparancsolt kocsik naphoszszat, sot a mennyire szükséges sötéttel is, ÍI keilo szolgálatot teljesíteni tartoznak. — Minden kocsitól nap ibér ül 2 pengő forint fog a hadipénztárból fizettetni, Győr, December 22-én 1848. Az álhírek és a rémhírek soha sem olyan könnyű keletűek Rémhírek. cs gyorsan terjedők, mint az ily háborús időkben. Abból a körülményből, hogy a visszavonuló magyar hadsereg eddig elégette az osztrákok elől a szénát, szalmát, gabonát : azt következtették, hogy most Győrt, mely Windischgrätz hadműveleteinek legközelebbi pontja lett s mely mellett a magyar seregek nem akartak döntő ütközetet elfogadni, szintén felgyújtják és elpusztítják a magyarok. Annyira el volt terjedve ez a hír s oly rémületet okozott a városban, hogy a hadsereg főkormánybiztosának nyilatkoznia kellett; Készenlétben a város. IMUM Sándor & fc teljeshatalma nsmzet- és kormány-bc^ra.