Szávay Gyula: Győr. Monográfia a város jelenkoráról a történelmi idők érintésével (Győr, 1896.)
II. GYŐR 1848—49-BEN
386 GYOR 1848— 1849-BËN Ennek az „ igazolás"-nak találkozunk egy más formájával is és pedig egy helyi tudósítással, mely a következőleg ismerteti Győr helyzetét s a Győrben történteket : Városunk, melyre a vész előnapjaiban olly kevés figyelmet fordítottak azok, kiknek tudniok kellett volna, hogy Győr a jobboldal Komároma, most mint a hon egyik legnevezetesebb pontja a legemelőbb jelenetek színhelye lőn. A város alatt vonult össze az elkésett magyar sereg, melly et e napokban követe Kossuth lelkes serege Ha a mult napokban vádul emeltetek fel ellenünk az, hogy önmagunkra hagyatva védtelen állapotunkban a várost feldúlni nem engedhetve, magunkat el nem torlaszoltuk és az ellenség útjába nem eső hidakat el nem bontottuk, akkor, akkor a méltánylatnak sem szabad hallgatnia, midőn a roppant tábor rögtöni és pontos ellátására minden elkövettetett.. És bár ezt Lukács Sándor biztos erélyességének köszönhetni, de rendelkezései szives és pontos teljesítése körül nem kis része volt az összes lakosságnak. Lukács Sándor biztos, magát a haza hálájára tette érdemessé. 0 kórházakat, laktanyákat létesített, az ujonczilletőséget egészen kiállítá, felruházá, úgy hogy az első zászlóalja derék Kinesi őrnagy vezérlete alatt eddig már az ellenség előtt áll, az elfogott horvát lovak s szekerekből élelem, podgyász és betegek szállítására több fogatot állított elő, sőt figyelmét a közönség szellemi elvére is fordítá, az alapitványilag a közönséget illető, de a főtisztelendő urak által éveken át elrejtegetett Balogh-féle könyvtárt a közönség számára visszaszerezvén. A horvát foglyok a város szépítése és közmunkákra fordíttatnak. * Október 1-én gr. Batthyány rninisterelnök leköszön, okt. 3-án Országos V. Ferdinánd kiadja manifestumát, mely az országgyűlést feloszsemenye -^j^ végzéseit semmiseknek jelenti ki, az országot ostromállapotba helyezi, Jellasichot a magyarországi hadak fővezérévé és teljes hatalmú biztossá nevezi ki. Október 7-én a magyar országgyűlés Bécs.törvénytelennek és semmisnek jelenti ki a manifesztumot s honárulónak, aki Jellachichnak engedelmeskedik. Ez az utóbbi kijelentés ugyan tárgytalanná vált, mert Jellasich bán ekkor már a pákozd-győri gyorsutazáson is átesett s Győrt is elhagyta, Bécsben pedig belátták, hogy ily vitéz, ki a maga gárdájával megszökik, hátvédseregeit pedig mindenestül elfogatja, még sem való fővezérnek s a helyzet urául Windischgrätzet ismerték el. Az országgyűlésen okt. 8-án KOSSUTH bejelenti, hogy egy képviselőkből alakult vadászcsapattal, a Vilmos-huszárokkal és nemzetőrökkel gőzhajón Győrbe indul, innen pedig a magyar táborba, mely meg fog ütközni Jellasich seregével.
