Szávay Gyula: Győr. Monográfia a város jelenkoráról a történelmi idők érintésével (Győr, 1896.)

I . A RÉGI GYŐR 1848-IG.

Hunyady Rozgonyi Simon jöttek Győr ostromára, hová akkorra Cilley Ulrik °

SÍ

^%

ja

ís megérkezett. A magyar vezérek minden erőlködésük mellett sem valának képesek visszaszerezni a várat, melyet a cseh őrség makacs kitartással védelmezett. Ország- 1441-ben Győrött tartották az országgyűlést, mely I. Ulászlót Győrött, királylyá választotta. ERZSÉBET királyné erejének főtámogatója Győr volt s 1441. és 1442-ben is hosszabb időt töltött a királyné a városban. Ez utóbbi évben a hazafias párt, mely a két versenyző fél között mindenkép békét akart eszközölni, rábeszélte Erzsébetet és Ulászlót a személyes találkozásra, hogy a béke módozatairól tanácskozFejedeimi zanak. A fejedelmi találkozás helyéül Győr lett kiszemelve s Ulászló vendegek. ki

s

é

re

tével Győrbe érkezett Erzsébet látogatására. Három hétig volt a két uralkodó Győrött s az alatt létrejött a béke is. Ámde Erzsébet királyné a győri békekötés után nemsokára meghalt s így a béke újra felbomlott. E zavaros idő károsan nehezedett Győr városára, mert a kiskorú László gyámja, III. Frigyes német császár, Győrt árulással Győr ei- megszerezte s abba német őrséget helyezett. Győr várának parancsárultatása. . T , , , nokai r ARKAS Laszlo es KOLLÁR Peter voltak, kik 3000 aranyat kaptak Frigyes császártól a vár átadásáért. A Győrött tartózkodó német őrség nemcsak kegyetlen pusztításokat és rablásokat követett el Győrött és vidékén, hanem a várban levő szép székesegyházat sem kímélte meg, mert szállókat és korcsmákat állított közvetlen a templom mellé s a durva német zsoldosok dőzsölése a templom tőszomszédságában napirenden volt. Mindez nemcsak a győri vallásos nép kegyeletét sértette, Németek hanem országszerte oly botrányt okozott, hogv Hunyady János garázdái- _ , . , , . . n ' ' i ' iwdása. mm

t Magyarország kormányzója 1446-ban egyenesen a papának jelentette fel az esetet, elpanaszolván a német csapatok garázdálkodását. Győr városa csak a következő évben, az 1447. június hó 1-én a Radkersburgban kötött béke alkalmával került vissza magyar kézre. Győr város a Hunyadiak korában többször nevezetes jeleneteknek volt színhelye. Hazai történetünkre nézve különösen nagy jelentőségű volt az 1455. évben tartott győri országgyűlés, — Ország- a harmadik és utolsó országgyűlés, mely Győrött volt — amelyen H s

' a következő évi török hadjáratról tanácskoztak. Ez országgyűlésen