Szávay Gyula: Győr. Monográfia a város jelenkoráról a történelmi idők érintésével (Győr, 1896.)
II. GYŐR 1848—49-BEN
Polgártársok ! Nyilváníttatván tegnapi napon az országgyűlésen legújabban alkotott, és koronás fejedelmünk által szentesített törvények, mindenki megértette, minő kitűnő jogokkal ruháztatánk fel. A nyert jogokkal karöltve járnak a kötelességek is, melyek közt a haza, kitünőleg pedig városunknak a' béke, csend és közbátorság vétkes zavarói elleni védelem a főbbek között áll. Ezen kötelességben ekkoráig a többiekkel egyforma jogokat élvező egyenruhás polgári osztályok legnagyobb, és csaknem egyedüli részt vettek. Az egyenruhás polgári csapatoknak ezen áldozat dús részvétele, valamint dicső, úgy a közönyösöknek részvétlensége a méltányossággal, annál inkább az igazsággal meg nem egyeztethető. Győr városában a szabadság lelkes érzete mellett a béke és közbátorság szeretete a lakosok kitűnő erényeinek egyike, és a mennyire önön tehetségében álland, a közbátorság jövendő fentartásának biztos záloga. Azért a város kebelében tiszta érzés és érdek egység lévén rugó tollak, a belzavaroktul tartani mit sem lehet. De ha a várva várt szebb jövendőnek feltűnő csillagát alig üdvözlő hazánkban széttekintünk, — kénytelenek vagyunk megvallani, hogy a csend és békének élvezete, valamint egy részről polgári testület lelkesedésétül függ, úgy az ismeretlen és rögtön rohanható külső körülmények által veszélyeztethetik is. Valamint tehát egy részről a szebb jövendőnek reményére jogosítva vagyunk, úgy a támadható szükség esetére, az akár honnan jöhető szerencsétlenség meggátlására is készen kell állanunkErre nézve minden helybeli polgártárs, az egyéni érdekeket magában foglaló közbátorság szeretete szivére köttetvén, felszóllíttatik, hogy a közérdek oltalmazására kezet fogván, amidőn a városi hatóság elnöke által megbízatott egyenruhás polgári osztályok parancsnokai állal akár fegyvergyakorlásra, akár pedig tettleges segedelemre felszólíttatik, ezen felszólításnak honpolgári kötelessége szerint engedelmeskedjen, mert a kötelességeiket netalán felejtők a közgyűlés eleibe hivatni, és a körül menyekhez képest fenyíttetni fognak, az ezúttal kiküldött választmány által, nemzeti őrsereg czim alatt a fegyveres szolgálattal tartozó helybeli lakosok tüstént öszveirandók lévén. — Adatott Győrben az 1848. évi April 28. folytatólag tartott nyilvános tanács üléséből Korbouits István s. k., főjegyző által. A beosztás. A nemzetőrség szervezési alapjául a várost hét századra osztották fel, pontosan megjelölvén az utczák határait s alkalmazván a nemzetőrségi törvény általános kötelezettséget megállapító elveit. A beosztás a következő rendeletből olvasható ki tisztán :
