Szávay Gyula: Győr. Monográfia a város jelenkoráról a történelmi idők érintésével (Győr, 1896.)
II. GYŐR 1848—49-BEN
A nemzet- A nemzetőrségi törvény értelmében minden városi lakos, aki őrség, féltelket, vagy ezzel hasonló kiterjedésű birtokot tulajdoni joggal bir, avagy ily birtok híjával 100 p. forint évi jövedelem után fizet adót, 20 éves korától 50-ig tartozik a nemzetőrségben szolgálatot tenni. Győrnek volt már az előző időkből polgári őrserege és pedig magyar úgy, mint német. A nemzeti (magyar) polgári őrsereg 1847. júliusában ülte nagy diszszel zászlószentelési ünnepélyét, ez alkalommal tünt fel először LUKÁCS SÁNDOR, Zichy Ottó gróf titkára egy pályanyertes munkája előadásával. („A magyarországi polgárság múltjáról.") Az ünnepélyen MOGYORÓSSY kanonok mondott misét, az őrsereg első zászlóalját gr. ZICHY OTTÓ őrnagy vezette s Lukács szónokolt. Polgár- A negyvenm'olczas szelek egyesítették a polgári őrsereget s érők. ápr'ú 20-ikáról a következő rendszabályokat találjuk, melyek egyébként leginkább a tisztelgési szertartásokat írják elő : Sz. s kir. Győr városa egyesiili polgári őrserege szániára alkotott rendszabályok : j_ l-ör. Kedves hazánk, közös érdekeink t. i. a vagyoni és személy bátorság nevében, minvaik ^ s a l~t' sz t urak, s az egyesült polgári őrsereg minden közvitézci ezennel felhívatnak, hogy fő-, illetőleg al-tisztjeik rendeleteinek hiven engedelmeskedni, a szükség esetében adandó jel-dob-szóra, a hozzájuk legközelebb eső őrhelyen, diszöltönyben és fegyveresen, a lehető leggyorsabban megjelenni, s a közbátorságot és rendet, mint az igazi szabadság egyik talpkövét, minden erővel fenntartani, — az egész egyesült polgári osztály közbecsülésénck elvesztése fenyettéke alatt, el ne mulasszák. — Ugyan ezen kötelességek teljesittését igényeli közös édes hazánk, a vágyom és személyes bátorság, e szabad királyi város minden nem egyenruhás polgáraitól is. „ 2- or. Különösen meghagyatok az őrségnek és az őröknek, hogy tanyáját, illetőleg őrhelyüket, a kiszabott idő alatt el ne hagyják, minden körülményt éber figyelemmel késérjenek, az őrök szükség esetén. fegyverre kiáltsanak, körülöttök nagy öszveesoportozásokat s minden rendetlenséget elhárítsanak, és senkivel társalgásba ne ereszkedjenek. 3- or. Ha az al-czredes vagy őrnagy ur diszöltönyben kardosán jön az őrállás felé, az őr fegyverre kiált, és mind ő, mind az egész őrség tiszteleg, — ha pedig azok kard nélkül jőnek, akkor az őr csupán csak fegyvert huz. 4- er. Ha más fő-tiszt ur jön diszöltönyben karddal, az őr csak tisztelegj kard nélkül jövőnek pedig szinte csak fegyvert huz. 5- ör. Ha al-tiszt diszöltönyben fegyverrel jő, az őr fegyverét meghúzza, ha fegyver nélkül van, fegyverét karra véve megáll. ()-or. Ha egy osztály, század, vagy szakasz, fő-tiszt vezérlete alatt jön, az őr fegyverre kiált, ő maga tiszteleg, az őrség pedig rendbe áll, — ha azonban lobogóval jön, akkor az őrség is tiszteleg. — Ha a' szakaszt al-tiszt vezérli, csak fegyvert huz az őr. 7-er. Ha valamclly rendezett ünnepélyt tartó ember tömeg, vagy egyházi körmenet jön, fegyverre kiált az őr és csak az őr tiszteleg, az őrség pedig rendbe áll, az őrség is tiszteleg azonban akkor, ha az egyházi körmenettel szentség is vitetik.
