Szávay Gyula: Győr. Monográfia a város jelenkoráról a történelmi idők érintésével (Győr, 1896.)
I . A RÉGI GYŐR 1848-IG.
A társadalmi átalakulás a városoknál is mutatkozik. Némely városok szabad királyi városi czímet és jelleget nyertek s ezek nemcsak önálló törvényhatóságokká alakultak, hanem az országos rendek sorába emelkedtek s mint ilyenek, már meghívást kaptak az országgyűlésekre is s ott követeik által képviseltették magukat. Biztos emlékeink nincsenek arról, hogy Győr a régi kiváltságai alapján az országos rendi városok között ekkor helyet foglalt-e ? Némely homályos adatok oda látszanak 'mutatni, mintha Győr köz- csakugyan ily helyzetet foglalt volna el Győr, mert az ország jogi hely- „ , > , zete. fővárosával Budával egyenrangúnak találjuk említve, épen az V. István kiváltságlevele alapján. Annyi tény azonban, hogy Győr városnak kiváltságos helyzete oly értelemben, hogy az országos rendek közé tartozott volna, lassanként — ha meg volt is - — feledésbe ment. Midőn a szabad királyi városok az országgyűléseken a későbbi időkben szerepelnek, azok sorában Győrt nem Győrmezö-találjuk. Győr nem szabad királyi, hanem csupán mezővárossá lett. A város e korban legnagyobb részt a káptalan földesúri hatósága alá tartozó területen feküdt, s noha bizonyos helyhatósági és kereskedelmi szabadalmai ugyan mindenkor megmaradtak, nagyobb része mégis a káptalan földesúri hatósága alatt állott. A régibb időben, midőn Győr kiváltságait kapta, a szabad királyi városok azon jogkörét és fogalmát, melyet ez idő óta elfoglalnak, nem ismerték, s az országos rendi szerkezetet és joghatóságot leginkább csakis ama városoknál ismerték el, melyek Zsigmond ideje óta kaptak külön ilynemű kiváltságokat, illetve az országos rendek sorába való felemelést. Nevezetes szerepet játszott azonban Győr ezután is még honvédelmi és hadászati szempontból, jóllehet jelentősége e tekintetben is alászállott. Németországgal ezentúl komoly háborúja Magyaréi város országnak nem igen volt, csakis Mátyás király idejében volt )ionvéde- na gy°hb ellenségeskedés hazánk és Ausztria között, de ezt osztrák lemben, területre vitte a győzelmes király. Az ellenség most már állandóan kelet felől jött az országra. Királyaink közül is többen németek voltak s így a viszonyok egészen megváltoztak. Győr városnak falakkal való körülvételét s így erődítmény jellegét némelyek már a 15. században vélik feltalálni, azonban teljesen biztos adatok erre nincsenek.
