Szávay Gyula: Győr. Monográfia a város jelenkoráról a történelmi idők érintésével (Győr, 1896.)
II. GYŐR 1848—49-BEN
törvényeknek kihirdetése előtt, azoknak legkisebb magyarázatába, — vagy azok iránti rendelkezésbe bocsátkozni, — ugyanazért. 2- szor : A városi tisztújításról szóló törvényeknek 11., 12. és 13-ik §-a utasított magyarázatát s illetőleg határozatát ezennel ünnepélyesen visszavonja, s ezt stafetaliter szórul-szóra a ministeriumnak megírja s jegyzőkönyvbe veszi. Ezek nyomán. 3- or. A tanács kinyilatkoztatja s a minisztériumnak megírja : hogy a követjelentésig, és törvények kihirdetéséig gyűlést nem fog tartani, •— sa legelső gyűlést is már a törvények szerint nyilvánosan tartandja •— s magát mindenben a legújabban hozott törvényekhez fogja szigorúan alkalmazni ! E 3 pont szorul szóra elfogadtatott. Ezután c lapok szerkesztője adja elő az utczák neveinek felírása s a magyar czimerek végett hozott népgyűlési határozatot, mely határozatnak rögtöni foganatosítására a tanács késznek s engedelmesnek nyilatkozott. MENDEL ISTVÁN a tanács védelmére szót emelt, s HÍNÁR JÁNOS városi Mosakofőügyészt vádolá be, ki a minisztériumhoz irandó levelet inditványozá. Erre ddsHinár bejő, s a tanácsnak különösen megköszöni szívességét, hogy saját bűnüket más vállaira áttenni oly gyönyörűen igyekeznek, kinyilatkoztatja, hogy ő az illető törvényt úgy magyarázta, miszerint a 10 candidátorokat az összes választók választandják. De mert nyilatkozata ellen a többség az ismert absolutistikus magyarázatot állitá fel, azért ő tanácsosabbnak tartá a ministeriumhoz írni, mert bátran hitte, hogy a ministerium ezen absolut magyarázatot magáévá tenni nem fogja. Egyszersmind megemlíté : hogy a tanács, ki eddig ote^ minden kényesebb dolgok tárgyalásakor az ülésből kiküldi, mondván : most privát conferenciát tartandunk, — most őt bevádolja mint a tanács absolut szellemű határozatának fő tényezőjét. Ez alkalommal a kültanács részéről nyilatkozatok történtek az ellen, mintha e tanácsi határozatban a kültanács legkisebb részt is vett volna. A népgyűlés várta a küldötteket. A küldöttek nevében LUKÁCS SÁNDOR jelentést tőn, a tanácsülésben történ- A küldötteket szórul-szóra elmondá, s többi közt nyilatkozata ez : ime polgárok ! ily tek J elentestület az a belső tanács, tegnap előtt a polgárok jogainak rovására, a törvény ese ' magyarázatába bocsátkozott, most meg kijelenti, hogy ő tudja, jól tudja, hogy e jog egyedül az összes választóké, ime polgárok, ily consequens, ily szilárd testület monda eddig ki a becsületes polgárokra a törvényt, az igazságot ! tőletek függ, akarjátok-e ily emberek kezében hagyni az uj törvények végrehajtását, vagy nem ! ? (közkiáltás nem akarjuk !) HÍNÁR JÁNOS a nép előtt előadá a tanács általi bevádoltatását, elbeszélé Hinár véeddigi nyomasztó helyzetét a tanács irányában, védi magát a tanács vádja delmcellen, ő a törvények szelleme szerint, nem is egyezett, nem is egyezhetett volna meg a szabadválasztásnak ily absolut magyarázatában. Igy lőn vége az ápril 16-diki népgyűlésnek. Az absolut hatalom rongyai megtanulhatták, hogy a politikai joggal biró nép nem labda, mit kény és kedv szerint dobhatni idébb-odább, — s hogy a nép szava, isten szava, — ki a
