Szávay Gyula: Győr. Monográfia a város jelenkoráról a történelmi idők érintésével (Győr, 1896.)
II. GYŐR 1848—49-BEN
kifogása van, hogy a magyar törvényeket az austriai császár adja az országnak. Független Magyarország vagyunk-e, vagy nem vagyunk független Magvarország ? Ha azok vagyunk, hogy van az, hogy a magyar törvényeket az ausztriai császár kezéből kaptuk, nem a magyar királyébél ? A legutolsó országgyűlés törvényczikkelyeinek bevezetése ugyanis igy kezdődik : „Mi 1. Ferdinánd, austriai császár, Magyar- és Csehországnak e néven Vők királya stb." Ha mi független Magyarország volnánk, e bevezetésnek igy kellett volna állani : „Mi V, Ferdinánd, Magyarország királya, mint austriai császár, c néven I. stb." A városi magisztrátus konzervatív elemekből volt megalakítva. A nagyközönség zúgolódott ellene s várva várta, hogy az 1848-as törvényczikkek sorozata szentesítve legyen. Volt ugyanis azok között egy, a XXIII. mely a szabad királyi városokra vonatkozott és tisztujításaikat is újra szervezte. ismét Amint az ünnepélyes szentesítés megtörtént, ápril 16-án ismét népgyűlés. ^pgyíflést fart a győri polgárság és pedig ezúttal a redout nagytermében. LUKÁCS SÁNDOR ismét a főrendező és a szónokok kívüle még KERESZTESSY AMBRUS, KÁLÓCZY LAJOS, dr. KOVÁCS PÁL, KARVASSY SÁNDOR. A városi tanács ellen erős vádak hangzanak s a népgyűlés azzal a hangulattal oszlik szét, hogy az 1848. XXIII. tczikk alapján legközelebb megejtendő képviselő és tisztújító választásokon szabadelvű és tetterős embereket helyez az ügyek élére. Az idézett törvényezikk erre a polgárság egyetemének kedvező Az áprii módot nyújt. Nevezetesen ugy rendelkezik, hogy szab. kir. városok!b ' lkl ban úgy a képviselőtestület, mint a tisztikar tagjait a választó népgyűlés. , , , Lukács, joggal biró nagyközönség válassza és pedig a tisztikart egy alkotmányos uton választandó kijelölő bizottság jelölése alapján Az április 16-iki népgyűlésnek igen érdekes leírása olvasható az 1848-as hírlapban : Délután 5 órakor, a belvárosi nagy tánezterem nőkkel s férfiakkal a fulladásig tömve lőn, — mert igen kényes és fontos kérdés felett tartatott a népgyűlés. A terem közepén emelt helyen felállt LUKÁCS SÁNDOR, S következőleg nyilatkozik: — „Uraim! alig mult el öt nap, hogy a király és nemzet közakaratával, a népet politikai jogokban részesíteni törvények hozattak. E törvények szentek. És még is alig mult el két nap, e szent törvények a. győrvárosi tanács által bűnösen megszegettek. — Engeditek-e, hogy mit nekünk törvény adott, azt az absolutismus teremtett szolgái tőlünk megtagadják ! ? (hangos közbekiáltozás : nem.) Engeditek-e, hogy a világosságtól rettegő e zárt testület jogaitokat, kénye szerint tiporja, hogy az absolutismusnak ezen rabszolga serege, ura és zsarnoka legyen a népnek ? (heves közkitörés : nem ! nem !)
