Szávay Gyula: Győr. Monográfia a város jelenkoráról a történelmi idők érintésével (Győr, 1896.)

I . A RÉGI GYŐR 1848-IG.

1273-ban német birodalmi hadak vették be Győrt árulás utján s a várkapitányt, Jób pécsi püspököt vasra verve Austriába hurczolták. Ottokár cseh őrséggel rakta meg Győrt, melyet azonban a magyarok még ez évben visszavettek. 1278-ban Győr alatt összpontositotta IV. László azt a tábort, melylyel Habs­burgi Rudolfnak segélyére ment Ottokár ellen. 1403-ban Győr meghódolt Kis Károly fiának, Lászlónak, de Zsigmond rende­letére Stibor vajda és a Garák a királynak visszafoglalják. 1440-ben Hunyady János és Rozgonyi Simon ostromiák a győri várat, melynek Giskra, majd Cilley volt a parancsnoka. A várat az őrség megvédte, de a várból kiszökött Cilley Ulrikot az ostromlók Öttevénynél kíséretével együtt elfogták. 1443-ban Nagyszombati Farkas László és Kollár Péter győri kapitányok 3000 arany forintért elárulták a várat Frigyes császárnak, mely német őrséggel rakta meg azt. Az őrség garázdálkodása és istentelenkedése miatt Hunyady János 1446-ban maga tett panaszt a pápánál. A vár 144:7-ben a regedéi béke által visszakerült magyar kézre. 1477-ben Mátyás király Győr alatt gyűjtötte össze seregét. 1480-ban frigyes hadai pusztítva törnek fel Győrig. 1490-ben Miksa hadai fenyegetik a várost. 1514-ben Gosztonyi János püspök és várkapitány Sitkay Gotthard pápai kapi­tánynyal szétverik Győr alatt a pórlázadókat. 1527- ben szept. 11-én Győr meghódolt Szapolyai János királynak. 1528- ban aug. 7-én Ferdinándnak hódolt meg. 1529. szeptember hóban Lamberg Kristóf várkapitány a törökök közeledtének hirére felgyujttatta a várat, az ágyúkat pedig Bécsbe szállíttatta. A török az elpusztult Győrt nem bántotta. 1539- ben Enyingi Török Bálint Pápáról Győrre rohant s azt felgyújtotta. 1540- ben Győr várát, mint Bécs előkapuját Ausztriával közös költségen meg­erősítik. A vár alatt apró harezok folytak a török portyázok ellen. 1566. Szulejman Szigetvár ostroma után Győr felé közeledett, Miksa király 50,000 lovassal és 80,000-gyalogossal Győr és Abda, majd Győr és Gönyű között foglalt állást és a támadó fehérvári basát visszaverte. Sep­tember 27-én Salm várparancsnok levelet kapott a török nagyvezértől Zrinjá fejével, „fogadd (írja levelében) szives hajlamom jeléül legmeré­szebb vezértek fejét". A király a nemes főt gyászkocsin vitette Győrbe s innen Csáktornyára szállíttatta. 1594-ben szept. 29-én a környéken vivott hosszú, véres harezok után Szinán basa Hardeck győri várkapitány árulása folytán a győri várat bevette. 1597- ben szept. 15-én Miksa főherczeg megkísérelte visszafoglalását. 1598- ban márcz. 28-án Pálffy és Schwarzenberg petárdával betörték a fehér­vári kaput és visszafoglalták Győrt. 1605-ben tatár csapatok portyáztak a város alatt. A török csapatok állandóan rettegtették a környéket.

Next

/
Thumbnails
Contents