Szávay Gyula: Győr. Monográfia a város jelenkoráról a történelmi idők érintésével (Győr, 1896.)

I . A RÉGI GYŐR 1848-IG.

óráig ott legyen, annak utánna megbillegeztetik, kivesszőztettetik és kivesszőzés után ha valamikor Győrött és akárhol Győrvármegyében találtatik, az oda föllyebb megirt Sententia ugy mint az akasztófára Ítélés minden Törvény nélkül fején maradjon és fölakaszttatik. " A vízvezetéki kérdés sem az ujabb idők találmánya. Már Czech János, Győrvárosának egykori tudós polgármestere, később főbírája sokat gondolkozott, hogy mi módon láthatná el egészséges ivóvízzel a várost. 1835-ben egy „bécsi művészt" hivatott, aki biztosította a várost a sikerről s a Széchenyitéren artézi kutat kezdett fúrni. Belefúrt 7000 forintot a földbe, már 75 méter mélységet ért el ekkor beletört a fúrója a munkába s azt megjavítandó, csendesen elment Bécsbe. Vissza se jött többé. A város tanácsa, hogy munkája mégis ne maradjon emlékezet nélkül, emlékszobrot rakatott kőből a kútfúrás helyére és pedig „a városnak királyi várossá történt felemelése" megörökítése czéljából. A szobor feliratára nézve azonban megállapodni nem tudott, a kőoszlop tehát megmaradt felírás nélkül a közönséges kúton. A 80-as években a vízvezetéki mű létesítése körül nagy érdemeket szerzett gr. Héderváry Károly főispán tiszteletére Héderváry-kutnak keresztelte el, a 90-es évek elején pedig, minthogy düledezni kezdett, elhordatta. * A törökkorszak adónemei. A mi már a török által meghódított részekben a török részre tett adózás és szolgálatokat illeti : Salamon, Ráth, Hornyik és Szilágyi e tárgyra nézve tett nagybecsű értekezéseikben a török részére szolgáltatott következő adózási és szolgálati nemeket sorolják fel : 1. fejadó ) , , 14. Salétrom gyártás. „ „,., „ ,,

N kozos nevén haracs. 2. földadó) 15 vamdijj. 3 terménytized. 16. örökösödési dijj. 4. báránytized. 17. Mennyegző pénz 5. császár adója. 18. nőszőpénz. 6. marhaszám-legeltetési adója. 19. tizedpénz. 7. malom-adó. 20. hitpénz. 8 özvegyek adója. 21. hodrsetpénz. 9. rideglegények adója. 22. csincsilátpénz. 10. fa, széna szolgáltatás vag}' váltság. 23. kalodaváltság. 11. vaj, méz, sajt. 24. pálezapénz 12. gyalog és igás robot. 25 bírságok. 13. császár míve. 26. ágypénz. Volt tehát adófaj akkor is elég, még pedig egypár csiklandós fajta is. Szinán basa és Becsényi nótája. Enesei Enessey György enesei és bezi (Győrmegyei) közbirtokos 1795-ben egy kis munkát irt következő czím alatt : „ Fragmenta de statu Hunganae, et Incolarum, sub jugo Ottoman-Turcico, a