Szávay Gyula: Győr. Monográfia a város jelenkoráról a történelmi idők érintésével (Győr, 1896.)

I . A RÉGI GYŐR 1848-IG.

kemcnczés botot, Horváth Péternek 12 magyar forintban. Actum id damo Sanatoria stb." Mikor jobbágyok voltunk. Győrváros kiváltság-levelei — Írja történelmi feljegyzései közt Matuschek János, a vármegye volt pertárnoka — a török ostromok alatt elvesztek. Ez alkalmat a visszaérkezett káptalan felhasználta, a város felett földesúri hatóságát napról-napra terjesztette s a győri polgárok V. István király szabadságlcvele ellenére —• mely őket a fejérvári polgárokéhoz hasonló szabadsággal ruházta fel — a káptalan által uri hatósága alá szoríttattak, a püspök pedig vámfizetés alá vonta őket. Teljesen úrbéres járom alá nem engedték ugyan a polgárok magukat szorítani, de a káptalan jobbágyainak tartattak

1 s végtelen küzdelmek és perlekedések keletkeztek, melyek egyrésze csak 1743-ban a város szabad levelének kihirdetése által egyenlittettek ki. Tized képe fejében a város 12 frtot fizetett. Birót és tanácsost maguk választottak ugyan, de a kijelölést a káptalan magának követelte s a biró bemutatásáért utóbb a trón előtt is forgott perük. 1600-tól kezdve már jegyzőkönyveik vannak' Zeghy (Szeőts) Gergely bírósága alatt kezdve. Végzéseiket a káptalan felterjeszteni kivánta ; küzködtek, de engedniök kellett s házasságtöréssel vádolt és vizbedobásra itélt N. N. asszony ellen hozott ítéletet is csak káptalani helybenhagyás után hajtották végre 1608-ban. -* Az antiszemita világból. A kedélyes régi világban nagyon kellett arra vigyázni, hogy csakis igazhitűek szívják az városi levegőt. Ez magyarázza meg, hogy : „1747. deczember 11-én a városi tanács és választó község vegyes közgyűlésében a zsidóknak a város határábóli kiűzetése elhatároztatott, és a végett határul 1748-i ápril 24-e kitüzetett." Felebbeztek az ellen zsidó atyánkfiai, de abban az időben az igazságszintén felekezeti volt, mert : „1748-ik évben a zsidók folyamodására felsőbb helyről érkezett rendelvényben ezen erőszakos kiűzetés rosszaltatik ugyan, azonban a zsidóknak a város határábóli kizáratása jóváhagyatik." Mibe került a káptalan megvendégelése, Szt.-György napján köteles volt a város a káptalant megvendégelni. Utóbb erre nézve kiegyeztek a következők szerint : „1614-ben Dallos János, Geőri Warasy Feő Byró az szerént, az mynt az nömös Captalan Wrakkal az Sz. Geörg Ebéd feleöl, leött a wégzés, mely ez után ymmar leszállott. És bizonyos summában végezodett el. Annak Ötven forintjott". (Városi levéltár 1614.) 1 Ennek bizonyos területre (Káptalan-Győr) való tényleges jogalapját a bcltörténeti fejezet kimutatja. Szerző.