Szávay Gyula: Győr. Monográfia a város jelenkoráról a történelmi idők érintésével (Győr, 1896.)
I . A RÉGI GYŐR 1848-IG.
A megye meg a város már a régi időben is huzakodtak néha egymással a jog- és hatalmi körök tekintetében. Erre vall VI. Károly császárnak 1719. decz. 1-én kiadott parancsolatja, mely szerint „Győr város és megye közti viszályok megvizsgálására és elintézésére a bécsi udv. Cancellaria bizottmányt küldött ki s ez elhatározá, miszerint a város az adó tekintetében a megyének alárendeltetik, a városban lakó és telkeket biró nemesek azonban városi adófizetésre köteleztetnek." Bajok a katonasággal. Kaszárnyaépítő Győr városának a katonasággal is sok baja volt. 1715-ben különösen felszaporodtak ezek a bajok s mivel segedelmet és orvoslást sehol se nyerhetett, kénytelen volt az országgyűléshez folyamodni. A törvényhozás a panasz megvizsgálására Koháry Istvánt küldötte ki. A városházépítés egykor nem került se 3, se 400,000 forintba. Például 1604-ben „Bajusz Mihály uram panaszkodván azon, hogy a városházának jó része az ő kegyelme háza falán áll — és hogy az mint az jégverem vagyon, azon rész városháza csak deszkábó vagyon, honnant Bajusz uram károkat is vall, és rabok is szabadultának az deszkás fairül el ; — annak okáért városi biró uram együtt lévén esküttjeivel, végeztetett az : hogy azon deszkás fal — téglával igazittassék fel." A közerkölcs védelme épen nem kerülte el a város urainak figyelmét, még a zavaros időben sem. A város múlt századokból fennmaradt szabályrendeletében olvassuk ezt a kémén}' pontozatot : 28. Minthogy hihető, hogy a helyben állomásozó némcl katonák — a ker. erkölcsök rová sára — romlott cs kétes erkölcsű nőkkel cinek és laknak, kik között férjeiktől megvált és házasságtörő nők is találkozhatnak, ennélfogva szigorúan meghagyatok, hogy ama katonák, kik élettársukkal nem akarnak törvényesen egybekelni, az illető nőt 3 nap alatt eltávolítsák a várból, aki pedig egybe akar kelni, az jelentkezzek a soltész-hivatalban további .utasítások végett. Ha pedig a kitűzött 3 nap elteltével még ily kétes erényű hajadonok vagy házasságtörő asszonyok tartózkodnának a várban, ez esetben a hóhér a hajadonokat megbélyegzőit arczczal üsse ki a kapukon, a házasságtörő nők pedig halállal lakoljanak A porkoláb dolga felügyelni és kíméletlen erélylycl éjjel-nappal odahatni, hogy semmiféle erkölcstelenség s bűntanya ne találjon helyet a vár falai között. A jó rend és erkölcsök érdekében minden nőtlen idegen s nőtlen cseléd, aki nem tartozik sem a katonai, sem a polgári hatóság alá, 24 óra alatt takarodjék ki a várból. Ha pedig valaki kenyérkeresés végett jő a városba, az jelentkezzék a soltész vagy városi hatóságnál, hogy annak rendje szerint felvétessék. Ha pedig a regiment-alattvalók közül valaki el akar költözni, annak becsületbeli kötelessége a soltész előtt jelentkezni, hogy ez ismét a íőkapitánynál jelenthesse a dolgot ; mert ennek utasításához képest fogja az elbocsátó-levelet kiállítani. E pontra a lakosság kiváló figyelmet fordítson és idegent, főleg hódoltságbelieket, meg ne tűrjenek a városban. Tilos a politika s a vallási vitatkozás. Bizonyosan nagy oka lehetett a városnak rá, hogy ezt is szabályzatba foglalta a polgárság közbékéje érdekében. A fent érintett szabályrendelet mondja ki ugyanis, hogy :
