Szávay Gyula: Győr. Monográfia a város jelenkoráról a történelmi idők érintésével (Győr, 1896.)
I . A RÉGI GYŐR 1848-IG.
9. Csapások krónikája. Elemi csapások: földrengés, tüzak, vizáradások, pestisek. 1489-ből találjuk feljegyezve az első nagy tüzet, mely a várost elpusztította. Mátyás király a tűzkárosultakat hat éven át minden adótól felmentette. 1493-ban ismét tűzvész ütött ki, mely porrá hamvasztotta Győrt. 1508-ban pestis dühöngött, mely rémületes pusztítást vitt véghez. 1529-ben Lamberg Kristóf várkapitány Mohamed bég közeledtének hirére a vár ágyúit Bécsbe szállíttatta s a várat felgyújtatta. A tűz elhamvasztotta az egész várat s átcsapott a városra is, mely ekkor még nagyrészt faházakból állott. Leégtek a templomok, kolostorok is, úgy, hogy az egyháziak kénytelenek voltak jószágaikat elzálogosítani az egyházi épületek felépíthetése végett. 1556-ban ismét nagy tűzvész pusztította a várost. 1566. Szent Mihály napjának reggelén nagy tűz támadt s a nagy szél miatt annyira elharapódzott, hogy a vár és város legnagyobb részét elhamvasztotta ; nemcsak a sebesültek és betegek, hanem azok is, kik javaikat a tűz elől megmenteni iparkodtak, elvesztek. Növelé a rémülést az a rettenetes dörgés, melyet a bécsi kapu fölött készen álló s a lángoktól megcsapott 18 nagy ágyú elsülése okozott ; a magyarok tábora közel lévén a falakhoz, az égő város házai tetejéről a szél által lehordott égő sziporkáktól meggyúladt és elégett. Tahy Ferencz várparancsnok katonáival együtt feláldozólag működött a lakosok holmiai megmentése körül, mi azonban nem akadályozhatá azon gyászos eseményt, hogy a várban és környékén levő német katonák a gyújtogatás gyanúja alá esett olasz katonákat leölték s ez által a lakosság közt még nagyobb rémülést idéztek elő. Ez alkalommal a Szent István templom toronynyal együtt romba dőlt, valamint a város tornya és órája is leégtek. A tűz után a város uj terv szerint épült fel. 1647. október havában ismét nagy tűzvész volt. 1656-ik Győr város felgyújtatott és egészen leégett. A kormányzó a házakat egyenes vonalba építeni parancsolta, így lettek, — mi a várakban és régi városokban nagy ritkaság — utczái, főkép a bécsi és király-uteza oly egyenesek. Ezen tűz után gr. Szécheny György győri püspök az 1625-ben leomlott Győr bástyái lelépiSZÁVAY ! GYÖK MONOGRÁFIÁJA 18