Szávay Gyula: Győr. Monográfia a város jelenkoráról a történelmi idők érintésével (Győr, 1896.)

I . A RÉGI GYŐR 1848-IG.

talmunk mindenkor fönn maradgyon és az eő Mesterséghek szerint való szabadsághok munkájok hasznával előmentét vegyen az mi Városunkban. Miért hegy immár egynehány izben meghtaláltanak minket, alázatossan Supplicálván az mi Városunkban való Czéhbéli Magyar Süvegh Csináló Mesterek : Hogy az eő nekik adott és megherősitett Privilégiumokban avagy jó rendtartással Szerzett Szabadságokban megholtalmaznánk mindazok ellen, az kik mind Boltokban (egyébb kalmár áruval is kereskedvén) s mind házoknál titkon és nyilván is Magyar Süveghet árulnának az eő Mesterséghüknek nem kicsiny Kárára, Mindennapi táplálássoknak is fogyatkozássára, és az mi nyilván való hatalmunk és parancsoltt akaratunknak meghvettésére. Annak okáért, mindeneket, az kik itt az mi Városunkban magnóknak arra vett szabadsághbul gyakorianni, és űzni akarják az Süveggel való kereskedést : Azokat is ide Számlálván, az kik tanúltt kézi munkájúkat félretévén, másunnan ide magyar Süvegeket hoznak, és itt árúsíttyák : Es az Hóldultt földén Lakó Polgároknak avagy kereskedő Embereknek adgyák. Mindazokat ez jelen való Parancsolatunknak erejével, és hatalmával tilalmazzuk, fenyegettjük, és az Süvegekkel való kereskedésiül és árulássátúl mindenestül tiltyuk : Hogy semmiképpen azt ennek utánna ne merjék maghoknak vett, és tulajdonított Szabadsággal meghpróbálni, és az mi Parancsolatunknak meghvetéssére cselekedni. Egyébbaránt ha kit engedetlenséghbül vakmerő akaratban tapasztalhatni : Az mi mostani Várossi Biránknak, és a Következendőnek is elegendő hatalmait attunk és adunk is, az mi Commissióknak ereje által ; hogy minden pénzre hozott, és áruban bocsátott Süveghet ell foghlalhassanak, Confiscálhassanak és az mi Birodalmunknak hasznára fordéthassanak. Változást és kedvezést más akarattal ebben nem akarván. * A káptalan különös megbízásából nyéki Veörös Mátyás nagyprépost állította ki az okmányt 1642. július 21-én. III. Ferdinánd ezt királyi pecsétjével megerősítve helybenhagyta 1649. ápril 29-én. I. Lipót alatt azonban törvényt hoztak a karok és rendek ezt határozván : 1659. 81. czikk. ,,Szinte határoztatott, hogy a győri sapkacsinálók s más külföldi kézművesek, kik a német katonaság igazgatása alá helyeztettek, a győri lakókat és azon honfiakat a magyar sapkák kereskedésétől s bevitelétől a királyi jövedelmek csonkításával, az ország törvényei és régi szabadságai ellenére el ne tiltsák. 1. §. És ő Felsége megajánlotta, hogy azt az ottani vezér úrnak kegyelmesen megparancsolja."