Szávay Gyula: Győr. Monográfia a város jelenkoráról a történelmi idők érintésével (Győr, 1896.)

I . A RÉGI GYŐR 1848-IG.

V. (Vettetett „csög" közikbe.) „Nagy László özvegye, Ilona asszony egyfelől — másrészről pcnig Csizmazia Mártonné Éva asszony közt minémő egyenetlenség és szitkozódás miatt ; megkövetvén egymást, vettetett csög közikbe, t. i. hog3^ az békességet mind az két fél megtartja, különben az meg nem álló félen városi biró uram 12 frtot vehessen minden irgalom nélkül." VI. (Az panaszpénz.) „Ötvös Ferencz az minémő panaszt tett Komáromi Ötvös Jánosné és az annya ellen, az minémő szitkok mián ; birák uraim ő kegyelmek azt találták, hogy elsőbben Komáromi Ötvös Jánosné biró uramnak az panaszpénzt letenné, — annakutána kövessék meg egymást : Hogy ennek utána penig eféle összeveszések és szitkok eltávoztassanak, birák uraim 20 frt csöncget veszik, melynek két része birák uraimé lészen, harmadik része penig azé, az mely rész az végzésben megmarad." (Ez időben a birság- és panaszpénz képezte a főbiró és esküdt bírái fizetését.) VII. (Házasságjog. Nappal 2, éjjel 1 bizonyíték.) „Szabó Ambrus és felesége Örse . asszony között végezet. Mivelhogy ez megnevezett két fél minémő viszálkodásban volt alkalmas ideig, ki miatt egymás nélkül éltének és az káptalan urak is, ugyanezen dolog végett megtaláltatának, minekokáért mi előttünk minden egyenetlenségök felől egymást megkövették becsületesen. Ajánlván és kötelezvén magukat arra, hogy eddigien levő egymás közt való egyenetlenséget az mai nap eltemetnek és meg nem emlékeznek róla, hanem nagy istenesen egymás szeretetében élni fognak, sőt egyik a másikat böcsületében meg nem sérti, sem okot nem ádd semminémő viszálkodásra. Hol penig az mely fél ez Szent békességet fölbontaná és méltatlan cselekednék : nappal két bizonsággal és éjjel egygyel megbizonyítja azt, hogy méltatlan és ok nélkül bontotta fel az köztük lévő békességet : városi biró uramnak adatott oly hatalom és méltóság, hogy az meg nem álló félen 20 forint bírságot vehessen, melynek az 2 része Biró uramnak, a harmadrésze Eskütt uraiméknak jár." VIII. (Egy kis örökség.) Érdekes levelet olvasunk 1567-ből egy a győri püspök földesurasága alá tartozó győri leány érdekében, kit a magyar királyné magához vett, ki akart házasítani, de a jó királyné meghalt. Ígért a leánynak bizonyos ruhákat, melyek iránt ime az örökösödési eljárást folyamatba teszi a püspök udvarbirája.