Szávay Gyula: Győr. Monográfia a város jelenkoráról a történelmi idők érintésével (Győr, 1896.)

I . A RÉGI GYŐR 1848-IG.

1420. Kelemen győri püspök a római pápa segedelmezésére 800 frttal járul. 1428. Győrött a papság zsinatot tart. 1446. Hunyady János levelet ir a pápának s panaszt tesz a Győrött tartózkodó német őrségnek a templom szomszédságában való garázdálkodása miatt. 1486. Mátyás király Bécsbe utazván, Győrött megszáll és az itteni Szt János egyházat különféle jogokkal ajándékozza meg. 1490. Bakocz Tamás püspök Mátyás hadaihoz csatlakozva, harczba megy Ausztria ellen. 1510-től kezdve a győri püspökök a város örökös főispánjai. 1514. Gosztonyi János püspök szétveri a pórlázadókat Győr alatt. 1526. Paxy Balázs püspök elesik Mohácsnál. 1529. Ferdinánd kinevezi várkormányzóvá Bakics Pált, ki elfoglalja a püspöki lakot s a kanonokok házait. 1594. A török uralom miatt a káptalan Sopronba menekül s 1593-ben tér vissza. 1684. Széchenyi György püspök a nemesi convictust alapítja. 1717. A pápa Kontor István győri kanonokot s tribuniczi püspököt megbízza, hogy Eugennak az általa felszentelt kardot és hadvezéri süveget itt adja át. 1743. A káptalan a várossal megegyezik s Mária Terézia Győrt a szabad kir. városok sorába emeli. 1777. Mária Terézia kérelmére VI. Pius a szombathelyi püspökséget felállítja s Vasvármegye a győri püspökség területebői kiszakíttatik. 1783. Az örökös főispáni méltóságot a győri püspökök elvesztik. 1784. II. József alatt Zichy Ferencz püspök visszaváltja a püspöki kastélyt s a káptalan házait. 1808-ban nyeri a káptalan I. Ferencztől a biborszalagon függő emailcsillagot. 1809. A püspöki vár s vele a levéltár a francziák ostroma alatt teljesen leég. * Győr püspökei közül hat viselte a bíbornoki kalapot, Bakocz Tamás 1501., Delphini Zacharias 1567., id. Draskovich György 1585., gr. Kollonits Lipót 1686., Keresztély Ágost szász herezeg 1698., gr. Zinzendorf Fülöp 1728. és Simor János 1893. Szintén hat győri püspök nyerte el a primási széket : Bakocz Tamás 1497., Kutassy János 1597., Széchenyi György 1685., gr. Kollonits Lipót 1695., Keresztély Ágost 1707., Simor János 1867. 5. 1 törvénykezés történeiéhez. Az országos törvényekből. ,4 város pallosjoga. A katonai és polgári hatóságok örökös harczában a katonai hatóság (várkapitány) a jelentősebb jogokat mindig el akarta birtokolni. Vitássá vált a város pallosjoga is, úgy, hogy az országgyűlésnek kellett dönteni. Az 1662. 30. czikk azután kimondotta :