Szávay Gyula: Győr. Monográfia a város jelenkoráról a történelmi idők érintésével (Győr, 1896.)

I . A RÉGI GYŐR 1848-IG.

akarnak, tekintettel legyenek a katonai kvártélyokra is. A katonai kvártélyokat rendszerint meg kell vizsgálni, mert a katonaságot ezentúl nem szabad a padlásokba beszállásolni, hanem oly lakást kell nyitni részökre, hol eső és hideg ellen kellően védve legyen. Amely házban ilyen helyiség nincs s a polgár saját házában nem akarna ily katonai kvártélyt építeni, utóbbi esetben a főkapitány mentességi levelet ad az ily polgárnak, melynek értelmében (salva quardia) saját házában ment a katonai beszállás terhétől. 7. Minthogy sok üres házhely, mely régente a német kvártélyhelyéhez tartozott, különböző hatóságok alá tartozó egyének által be lett építve, majd ismét eladva, — ezennel szigorúan meghagyatik, hogy a magyar és német katonáknak, továbbá a regiment — alattvalók — vagy polgároknak ezentúl a fő- vagy alkapitány tudta nélkül nem szabad ily üres telket szerezniök. Azon épületet, melyet engedély alapján ily telekre építeni fognak, a főkapitányság előleges tudta nélkül nem szabad eladniok, vagy elidegeníteniök, mert ellenkező esetben házok kárát vallják, vagy annak megfelelő pénzértékben bűnhődnek. Az üres háztelkek beépítésének egy évnegyed alatt meg kell történnie, ha el nem adatik ; aki pedig ilyet vesz, azonnal köteles hozzá fogni az építkezéshez. Megjegyzendő, hogy az eladó telek méltányos árát szakértők által kell megállapíttatni ; az eladásnál a becsár legyen irányadó. Az építkezni akarók is kötelesek a szándékukat előzetesen bejelenteni, nehogy építkezésökkel esetleg elzárják a tereket. 8. A német soltész hatósága alá tartozók körében megtörtént, hogy némelyek a soltész hivatalnál tett előzetes bejelentés nélkül kéz alatt — egészben vagy részletekben eladták házaikat ; de ezt megelőzőleg helybeli s idegen egyéneknek itt is ott is adósság fejében már lekötötték volt és pedig a valódinál már három, vagy ötszörte nagyobb becsértékben is. Ily eljárás után adósaikat csak mint csőd alá jutottak elégítették, úgy hogy a hitelezők nagy károkat szenvedtek, mert jogos követeléseiknek csak csekély részét kaphatták meg. Ennélfogva a soltész hatósága alá tartozók közül ezentúl senki sem adhat vagy vehet házat előleges bejelentés nélkül s a vételnek is (az 1650. évi határozatok ellenére) a soltész előtt kell megerősíttetnie. Az ellene vétő a kérdéses ház értékéből minden 10-ik aranyat birságul tartozik lefizetni. 9. A törvényszabta birság terhe alatt eltiltatnak a törv. hatóság tudta nélkül kötött bármiféle szerződések, kötések és végrendelkezések, mint amelyek jogi természetöknél fogva a hatóságok köréhez tartoznak s amelyek mellőzése folytán főleg az árvákat már sok vesztesség érte. 10. A katonai vagy polgári hatóság alá tartozó egyének közül csak egynek-egynek adassék meg a sörmérési engedély. A kat. hatóság alá tartozó sörös a kimért sör dolgában a soltész ellenőrzése alatt áll, kinek minden akó sör után 20 magy. dénárt fizet adóul ; ugyanannyit fizet a polg. hatóság alá tartozó egyén is a maga hatóságának. A sör jóságára a vásárbirák kötelessége felügyelni ; ha máshonnan hoznak a városba sört, azt vegyék meg a helybeli sörmérők. 11. Miként régente, úgy ezentúl is a zsindelylyel, léczczel s egyéb fanemüekkel űzött kereskedés csak a kat. és polgári hatóság alá tartozó egyének