Szávay Gyula: Győr. Monográfia a város jelenkoráról a történelmi idők érintésével (Győr, 1896.)
I . A RÉGI GYŐR 1848-IG.
ha a hajón a kocsik rakóképességén (hordképesség) fölül van, nyolcz dénárt az adófizetőknek, kettőt a főispánnak (fizetnek). Hasonlókép ha német ökrök vinnék följebb, akkor minden ökör után két dénárt, a főispán pedig két német ökör után kap egy dénárt. A tovább szállító magyarok kocsija után két ökörtől egy dénárt, a főispán 4 ökörtől kap egy dénárt. A lisztes kocsi után az adófizetőknek kell kapniok három a főispánnak egy fontot. Hasonlókép minden edény tunella bor után az adófizetőknek 8, a főispánnak két dénárt fizetnek. A magyarok sóhordó kocsija uttán 2 sót, a győri főispán fél és egyrész sót kap. Továbbá 100 frt árú (marca) bors után az adófizetők kapjanak egy frt árú (marca) borsót, 100 keztyű (cyroteca) után 2 cyrotekát (keztyűt), hasonlókép, a többi apró árúk után. A latin jövevények kocsija után egy frtot (magyar frt a marca negyedrésze = viertheil). Fizegtun a németek kocsija után, bármily teher van is rajta egy dénárt, egyéb árúk, ökrök t. i. s más árúk után Fizegtun semmit sem tartoznak fizetni. Abdán a németek két kocsija után 4 dénárt fizetnek az adófizetőknek, ép így két ökör után egy dénárt. A német gyalogosok semmit sem tartoznak fizetni. Ez alapon hűségteknek szorosan parancsolva meghagyjuk, hogy az adók dolgában régóta megszabott módon túl épenséggel semmit ne merészeljetek követelni, különben parancsunknak áthágóit személyökben és vagyonúkban keményen megbüntetjük. Kelt Churgoun sz. György ünnepen az Ur 1255. évében. (Bécs városa levelesházának eredeti kártyájáról. E levelet szórói-szóra átirta és megerősítette V. István, Magyarország királya, 1270-ben.) IV. László 1273. aug. 19-én. László, Isten kegyelméből Magyarország királya, az időnkint hivataloskodó hűséges — Győr és más megyékben levő fő- és alispán, adó és egyéb élelemgyüjtőknek üdvöt és kegyelmet. Midőn mi előbbi nyilt leveliinkhez képest a győri anyaszentegyház kártalanításáról királyi jóságunknál fogva kegyelmesen tanácskoztunk volna, a győri egyház káptalanénak földén a vár előtt összegyűlt és még letelepedendő jövevényeit és a mondott káptalan más bármi feltételekkel megszállt népeinek már múltkor megengedtük, hogy semmiféle esetben, még tolvajlási vétekért se merészelje elítélni az alispán, hanem ahányszor kívántatik, földesuruk előtt tartoznak megjelenni, ezenkívül részint különös kegyelemből, részint országunk gyökeres szokásai szerint, melylyel a többek közt a székesegyházak és az ország monostorai dicsekedhetnek, megegyezünk abban és örökösen sértetlenül kívánjuk megtartani, hogy a győri anyaszentegyháznak Győr és akármelyik megyében lakó szerződéses népeit, a királyi gyűjtelek megadására, mely részint kamaránk érdekében, részint bármely okból szükséges, vagy más okból kivettetik, annak csak felét tartoznak kiszolgáltatni, vagy megfizetni, a mi t. i. említett győri egyházunk legrégibb szabadalma, szokásai és szabadságaiból is kitűnik és bizonyos, hogy időnkig tekintetbe vétetett és megtartatott ; akarjuk tehát és hűségteknek jelen okmányunk erejénél fogva kemén} r en megparancsoljuk, miszerint említett káptalanunk
