Szávay Gyula: Győr. Monográfia a város jelenkoráról a történelmi idők érintésével (Győr, 1896.)
I . A RÉGI GYŐR 1848-IG.
sem utódai sokáig nem fordítottak, mivel a magyarság, kivált a fejedelmek korában, a váraknak nagy fontosságot nem tulajdonított. Győr városa azonban a fejedelmek korában is, amennyire À város nomád népnél egyáltalán városokról szó lehet, az ország je\QnjeImtosege tékenyebb helyei közé tartozott. A régi római Arrabona, a városokban akkor még gyér Magyarországnak már azért is egyik jelentősebb központja lehetett, mivel szilárd épületei valának s részben helyhez kötött lakossága .volt és a nyugoti határokhoz is közel esvén, jobban ki volt téve az idegenek áramlatának, benne tehát némi kereskedelem is virágzott és a városi intézmény kifejlődésének első csíráját hordozta magában. Különösen azon körülménynek tulajdonítható ez, hogy már Géza fejedelem megengedte az idegeneknek a betelepedést s ezek kiválóan a várakat keresték fel, hol nagyobb biztosságban élhettek. SZENT ISTVÁN király korszakot alkotó tevékenysége az őse által Sztnt istmegszerzett hazát rendezett állammá szervezte. A lángelméjű király, van ora ' kinek intézkedéseiben csodálatos bölcseség, áhítatot keltő jámborság és a hol kellett, vasszigorúságra valló erély nyilvánult, századokra szóló nagy munkát végzett az egész országban és kormányzása maradandó nyomokat hagyott Győr történetében is. Győr városa nagyobb élénkségét és az ország városai között számottevő A gyön helyzetét mutatja mindjárt Szt. István kormányzásának elején azon mrkörülmény, hogy midőn a keresztény vallás és István újítási törekvése ellen Koppan vezér fellázadt, a lázadás leverése után Sz. István Koppannak testét négy darabra vágatta s az egyik részt Győrbe küldötte, hogy annak kapujára szögezve, ott mint a nyugoti országrész legélénkebb forgalmú helyén, minél többnek szemébe tűnjék és elrettentő példa gyanánt szolgáljon. Szt. István személyesen megfordult városunkban több izben is. Sz. István Egyik ittlétét írott történeti adat bizonyítja; ugyanis az 1009. évben G y° rotL Győrött irta alá a király a pécsi püspökség alapító levelét s itt ugyanezen éyi aug. 23-án állítólag országgyűlést is tartott. Ez oklevél — melynek hitelessége fölött némelyek kételkednek - - a következő zárszavakat tartalmazza: „Actum in civitate Jauryana". Azt azonban kétségbevonhatatlan emlékek bizonyítják, hogy a szent király többször ellátogatott Pannonhalmára s útját ilyenkor — valószínűleg — Győrön keresztül vette. SZ&VAY : GYOR MONOGRÁFIÁJA.
