Szávay Gyula: Győr. Monográfia a város jelenkoráról a történelmi idők érintésével (Győr, 1896.)

I . A RÉGI GYŐR 1848-IG.

1647. 145. czikk. Győr, Komárom és Pápa városbeliek vámmentesség feletti szabadalmaik mennyiben az országnak s másoknak sérelmére nincsenek, épségben maradjanak. 1649. 37. czikk. A győri püspök ellen panaszok megvizsgálására kiküldött bizottmány még nem intézkedvén, a karok és rendek megújítják az 1647. 45. t.-czikket s Szécheny Györgyöt nevezik elnökké. 1649. 50. czikk. A győri káptalan engedélyt nyer a patonai erősség kiépítésére s ott várkastély emelésére. 1649. 52. czikk. „Mivel Komárom és Győr megyék panaszkodnak, hogy azon részekben némely kegyetlenkedők és köznyugalom-háborgatók támadnának, kik azon megyék szegény népét háborgatják és azon megyék által meg nem f ékeztethetnek" : a karok a nádorispánra bizzák megfenyítésüket. 1649. 92. czikk. „A határbeli helyek, vagy véghelyeik piaczaira vinni szokott élelmek és eladó tárgyak értékének szabályozásáról s megtartásáról szóló 1563. évi 13. czikk a véghelyeken, leginkább Komáromban és Győrben, megtartassák." III. Ferdinand uralkodása alatt. 1655. 8. czikk. A győri és komáromi őrségek vezéreiről s kapitányairól szentesített 1608. 9. és 10. t.-czikk és 1622. évi 23. t.-czikk megujíttatnak. 1655. 30. czikk. „3. §. Hasonlón a Rába folyam medrének tisztítása és a Mura folyam árvizei ellen építendő töltések iránt nagymélt. gr. Nádasdy Ferencz úr és az érintett csornai prépost úr (Szenttamásy Máté),