Szávay Gyula: Győr. Monográfia a város jelenkoráról a történelmi idők érintésével (Győr, 1896.)

I . A RÉGI GYŐR 1848-IG.

1593. 17. czikk. (A rendek magyar főkapitányokat kérnek) : 1. §. „minthogy most is különféle és éktelen panaszok vannak a külföldiek és gróf Hardegg Ferdinánd győri felügyelő ellen." 1602. 24. czikk. (Külföldi — vallon —- katonákat szerződtet a király s ezek élelmezése bajjal jár.) 2. §. „Annálfogva addig, míg táborban fognának szállani, Győrbe szállítandóknak találtatnak, hol élelmet és egyéb szükségeseket pénzért szerezhetnek, továbbá a Dunán könnyebben elláthatók." II. Mátyás királysága alatt. 1608. 11. czikk. (A véghelyek felügyelőségei s kapitányságai magyarok legyenek.) 1. §. „Sőt a kapitányi tisztségeket is, a veszprémi és nógrádi várőrségnél született magyaroknak, még pedig az országban birtokos országnagy uraknak vagy nemeseknek, mostan a győri kivétetik (úgy azonban, hogy ott a régi szokás és gyakorlat szerint különben magyar alkapitányok legyenek, korábbi tekintélylyel és hatalommal és azon győri főkapitány az ország törvényeinek alatta legyen s a királyi felség után a nádortól függjön, magát a földesurak törvényhatóságába ne is avassa, ellenkezőleg cselekedvén, az ország törvényei alatt álljon), de a komáromi kapitányságot minden vallás-külömbség nélkül jó érdemű, született magyar személynek adja." 1618. 26. czikk. A győri püspök, káptalan és főkapitány s o Felségének többi tisztjei közt fenálló viszályban az országgyűlés biztosokul meghatalmazott birákul kiküldi Telekdi János váradi püspököt, Galantai Esterházy Miklóst, Pakay Benedeket, ő Felsége tanácsosait, továbbá Szombathelyi Györgyöt, Mosón vármegye, Amadé Istvánt Pozsony vármegye alispánjait, végül Chernél Istvánt és Marczalthövy Miklóst.