Szávay Gyula: Győr. Monográfia a város jelenkoráról a történelmi idők érintésével (Győr, 1896.)

I . A RÉGI GYŐR 1848-IG.

i. A közjogi helyzet történetéhez. Győr az országos törvényekben. Zsigmond király alatt. 1403. 9 czikk. „Minden püspökségek méltóságok s egyházi javadalmak, szinte Rohoncz, Győr, Hocsor és Podolin várak és az esetben, ha Lublyói Miklós fia István által nem tisztségkép, hanem örökösen bírni ismertetnek, valamint hadiszerek és birtokok, melyek bármely egyházi, világi vagy nemesektől elvétettek, vagy általok visszafoglaltattak, úgy rendeltük, hogy azoknak, kiktől elidegeníttettek, teljes joggal visszaadassanak—t. i. amelyekért mindkét — Miklós erdélyi vajdák, nékünk kezesek állítását kötelezték." I. Ferdinánd, királysága alatt. 1548. 19. czikk. „Mind a köztörvények, mind a helytartó hatalmánál fogva bíráskodni szokott törvényszékek Vízkereszt és Szt Jakab apostol napján bíráskodjanak." (Győri törvénykezési nap.) 1555. 4. czikk. „Az összes rendek minden 100 jobbágy után két folyvást katonáskodó embert állítsanak s Pozsony, Komárom és Győr megyék, ily katonasága Győr és Komárom körül a nádor által kinevezendő kapitány alá álljon." 1556. 4. czikk. „A várak megerősítésére minden jobbágytól ötven dénár adassék az alispányok kezéhez ; és száz jobbágytói három napra bérért négy szekér azon használatra küldessék." 4. §. „Hanem azon szekerek, barmok s azokkal járó emberek a fentírt három napon túl azon munkára ne kényszeríttessenek, mint némely külföldi tisztek által, különösen Győrben történt." Az Ausztriához elzálogosított várak tartozékainak munkája is Győr és Pápa erősítésére fordítandó. 6. §. „Méltóztassék ő felsége, különösen a győri és pápai ilyen munkákra alkalmilag cseh munkásokat is használni." SzAvAY ? GYŐR MONOGRÁFIÁJA. 9