Szávay Gyula: Győr. Monográfia a város jelenkoráról a történelmi idők érintésével (Győr, 1896.)

I . A RÉGI GYŐR 1848-IG.

illető helyre erősen odatapadnak s tüzet gerjesztenek. Nem kevésbbé látható itt a spanyol tövis, mely az utakon keresztbe rakva, a lovasság feltartóztatására szolgál. Végül vannak különféle nemű lánczművek s egyéb hasonló dolgok. E vár legfőbb parancsnoka és kormányzója gróf Montecuccoli tábornagy volt, akinek igazolványát a m tilt évben e vidéken történt utazásaim közben használtam. Miután a császár majdnem bosztis lett a csauszok és durva követek miatt, kiket a budai vezír holmi ajándékok hozatala czéljából oly gyakran Bécsbe menesztett, ennélfogva ő felsége elrendelte, hogy ily csauszok különös engedély nélkül csak Győrig jöhetnek fel, ahol kielégítendők. N. B. E vár hatalmas császári erőd Magyarországon, majdnem körbe építve, egyik oldalán a kettős Duna, s a másik oldalon a Rába folyó, számos mocsárral körülvéve, hatalmas árkokkal, erődökkel, ágyúkkal és lőszerekkel bőségesen ellátva. Állandóan két erős helyőrséggel van megrakva, mely magyar lovasságból s német gyalogosokból áll. Ugyan 1686. évről ily czimű könyvben „Theatrum novum politice historicum" Würzburg in Verlag Quirini Heylo Hof- und akademischen Buchhändler's a 848. lapon Győrre vonatkozólag ezek foglaltatnak : Egy Győrött június 15-én kelt levél szerint egy Ferenczrendi szerzetes szép kísérleteket tett Győrött az udvari kanczellár jelenlétében tüzelő műveivel. Az első bomba, melyet eldobott, mélyen a föld alá fúródott ; hosszabb idő múlva feltúrta a földet s aknaként a magasba röpült s ezer darabba pattant szét. A másik borzasztó, kegyetlen tüzet idézett elő, úgy, hogy senki sem mert közeledni ; azután kétfelé pukkant s mindenik rész tizenkét uj tüzet csinált, melyek mind széjjel robbantak ; közelbe menni senki sem mert. A harmadik löveget a czölöpművek közé dobta : ez csupa kis részekre bomlott s száznál több karót gyújtott fel egyszerre. Az embereket oltásra vezényelték, de lehetetlen volt a tüzet eloltani, rriig minden hamuvá égett. Kísérletet tett még több hasonlóval s azt állítja, hogy 14 nap alatt 600 íiy bombát képes előállítani. A franczia ostrom még abban az alakjában látta a várost, amint az A vám előző oldal képe mutatja. A háborúk pusztításai és fájdalmas tanulságai aep ' gyorsan megérlelték a középkori kőöltözetből való kivetközés óhaját. 1816-ban a harangöntő közi bástyát törték át s megnyitották Ferenczváros területét, a harminczas években a vár sánczárkait betemették, a francziák által szétvetett Magyar és Császárbástyát bontották meg, a falakat végig lehordották, a szoros prokrutes-ágyból kiszökkenő város szabadon s egészséges tervek szerint terjeszkedett el a kényelmesen feloszlott külső földterületen (Ferdinánd-városrész). Ferencz- és Ferdinánd város területi tervezésének érdeme HÜLM

1 Ferdinánd Pál mérnökkari kapitányé, ki 1821-ben készítette el tervét e város- varos-