Szávay Gyula: Győr. Monográfia a város jelenkoráról a történelmi idők érintésével (Győr, 1896.)

I . A RÉGI GYŐR 1848-IG.

1771-ben a protestánsok egyházi épületeit elvették és eladták. A reformátusok épületeit Mularz Henrik orvos és neje vették meg s helyére a szt. Háromságról czimzett kórházat alapították. Ugyanekkor bezárták az evangélikusok épületeit, melyek elpusztultak. Ezek helyén épült 1841-ben a mai újvárosi kath. plébánia-templom. Az evangélikusok a türelmi parancs kihirdetése után 1783-ban ideiglenes fatemplomot építettek Róth András udvarán, 1784-ben vették mai telküket, mely akkor posvány volt. 1784. június 1-én tették le mai templomuk alapkövét. A ref. felekezet 1783-ban a Matkovich család által birt „Vörös ökör" fogadót vette meg s itt rögtönzött imaházat és iskolát. 1863-ban ezt ujjá építették. 1783-ban az ev. egyháznak 2354, a reformátusnak 577 híve volt. A zsidó felekezetet régente országos törvény tiltotta ki a vá- Zsidók. rosokból, mindazonáltal már a 16-ik században lehettek a városnak zsidó lakosai, mert az 1567-iki telekkönyv már „zsidó-utczát" említ. A háborús időkben a külvárosok népével ők is a várba jöttek s ez időben fontosabb élet-halálkérdések uralkodtak a közállapotok terén, semhogy kiűzetésükkel ráértek volna foglalkozni. 1725-ben összeiratásuk alkalmával már szó lehetett erről, mert a várparancsnok kijelentette, hogy a zsidók az ő védelme és hatósága alatt állanak. 1773-ban a megyében 424 zsidó volt, a városban már egy sem. 1857-ben a megyében 3342, a városban 681. Győrszigetbe az 1791-ben kötött szerződés értelmében 30 zsidócsalád telepedhetett le, mely a püspöknek 200 forintot űzetett évente. A győrszigeti imaházat 1795-ben építették, a győrvárosi hitközség 1843-ban alakult s a győrszigetivel 1851-ben egyesült. Templomuk 1868-ban épült. Ami az iskolákat illeti, az elemi oktatásról kielégítőleg gon- iskolák. doskodott a káptalan és később a város. Az egyházi pályára lépők magasabb kiképzésére csak akkor fordíthatott gondot az egyházi főhatóság, mikor a várost és az egyházi javakat a törököktől viszszavették. Ekkor tett 25,000 frtos alapítványt DALLOS Miklós püspök a győri papnövelde és lyceum számára. Ekkor azonban még a győri egyházmegye 12 papnövendékét a bécsi Pazmaneumban képezték ki. A lyceum tulajdonképeni megalapítója SZÉCHENYI György Líceum. püspök volt, ő építtette 1688-ban a jelenlegi helyén a papnöveldét, melyben először benczések, majd dominikánusok, végül kegyesren-