Szávay Gyula: Győr. Monográfia a város jelenkoráról a történelmi idők érintésével (Győr, 1896.)
I . A RÉGI GYŐR 1848-IG.
Vallási vi- A lakosság vallási állapotára s az egyházak történetére vonats.ony . k 0Z( ^j a g az e j 0 ' zo ' beltörténeti fejezet adta elő az idők fejleményeit, e helyen azért csak a legszükségesebb fejlődés-történeti mozzanatok felemlítésével kerekítjük ki fejezetünk tartalomkörét. A püspök- A r. kath. püspökség alapítását közönségesen az 1001-ik évre teszik ; a győri püspökök tevékeny részt vettek első királyaink alatt a kormányzatban, dandáraikkal a haza oltalmára rendesen kivonulnak, egy győri püspök (György) Sajónál, egy másik (Paksi Balázs) Mohácsnál, egy harmadik (Péter) a szent sírért való harczban Tábor hegyénél ontotta vérét, Bakács Tamás Bécs ellen harczolt vitézül Mátyás alatt, többen közülök a primási széket megnyerik ; a püspökök voltak 1510-től 1783-ig Győr vármegye örökös főispánjai, vallási- és iskolai intézmények alapításában különösen kivált Széchenyi György. Az egyházmegye területéből Vasmegye a szombathelyi püspökség alapításakor (1777.) szakíttatott ki. Akáptaian A győri káptalan alapítása a püspökséggel egykorú, a 16-ik szazadban 34 tagja volt, 1594-ben a török foglalás miatt Sopronba költözött s 1594-ben tért ismét Győrbe vissza (az 1599. 42-ik t-czikk adta jognál fogva). A káptalan volt Győr belváros területe legnagyobb részén a földesúr, mig 1743-ban egyezségileg le nemmondott e jogáról. Rendek, A lovagrendek és kolostorok közül legrégibb volt a város területén a Szt JÁNOS rend (1200 körül), melynek Xádorváros végén baráti felé volt birtoka. I. Mátyás király templomukat meglátogatván, kedvezményeket biztosított számukra. A templom a 16-ik század végén már rom volt s a johannitáknak Győrött hire veszett. jezsuiták. A Jézus-társaság II. Ferdinánd alatt települt ide (1624), Széchenyi György püspök bőkezűségéből építették templomukat (a mai benczés-templom), kolostorukat és gimnáziumukat, 1774-ben a rend fel lőn oszlatva, a társház egy ideig bérház lett, később ide helyezték a püspöki papnöveldét, azután színházul és táncztermül szolgált, végül a szt. Benedekrend nyerte meg (1802.) a templommal együtt. Benczések. A szt. Bôiiedekreiid a 17-ik században szerezte meg a város szomszédságában levő (ma kis-szeminariumi) épületet, az „apátház "-at, a rend 1786-ban feloszlattatván, 1802-ben a jezsuiták templomát, társházát és gimnáziumát nyerte, az apátház pedig 1816-bau a káptalannak adományoztatott.
