Szávay Gyula: Győr. Monográfia a város jelenkoráról a történelmi idők érintésével (Győr, 1896.)
I . A RÉGI GYŐR 1848-IG.
A városi jegyzőnek fixfïzetése volt, melyből minden nemesre 25 dénár s minden kapura 33 dénár vettetett. „1616-ban szept. 15-én Skolek Imre jegyző becsülettel elbocsájtatott és kifizettetett. Helyébe Zity Lórincz 40 frt évi fizetés mellett megválasztatott." A megye is választott ez idő tájt jegyzőt Nagy György személyében, ennek a fizetése is 40 frt. A pénzérték — mint a vármegye 1621. márcz. gyűlésén kihirdettetett, a következő volt : Egy arany értéke 6 magyar frt és 7 dénár, egy császári tallér 4 frt 5 dénár; 60 számú érczpénz 1 frt 13 l / 2 di\ 120 számú érczpénz 3 frt 25 dr, 48 számú 72 dr, a 12 számú garas 18 dr, a kisebb 4\L 2 dénár. .* Négy régi telekkönyv maradt fenn a város levéltárában. Az I. az 1567-iki telekkönyv (másolat) német nyelvű s ennek Az 1567. II. Ferdinánd pecsétjével hitelesített másolata a II. számú. Ez & z telekkonyv 1564-ik évtől II. Ferdinándig előállott állapotok adatait tartalmazza. Közli az Eysler Tamás által készített szabályozási terv és telekfelosztás szerinti háztulajdonosok neveit, továbbá azokét, kiknek nagyobb telkeik voltak s ezeket kisebb darabokra osztották, valamint a lerombolt házak tulajdonosainak névlajstromát és a számukra kárpótlásul adott telkeket ; végül azon háztulajdonosoknak neveit, kik Győr elfoglalása előtt bírt házaik visszaadását követelik. II. Ferdinánd nagy császári pecsétje és I. o. Springer aláírása hitelesítik e telekkönyvet. Az 1617-iki (III. sz.) telekkönyv Győr visszavétele után az len-na ezen időben történt rendetlen építkezések íolytán előállott uj állapotokat veszi fel s Preiner János főkapitány rendeletére Francisco de Courir mérnök-kapitány és Pflaum Lénárt soltész által a nemesség, polgárság és katonaság 11 tagu vegyes bizottságának közbenjöttével készült. Ez alkalommal uj nevet kaptak az utczák. E telekkönyvet a bizottsági tagok névaláírása, gyűrű-pecsétje és II. Ferdinánd nagy császári pecsétje hitelesíti. Az 1634. évi (IV. sz.) telekkönyv az előbbi nyomán készült, 1634iki az utczák nevei azonosak s az időközben történt építkezéseket és eladásokat is tartalmazza. Az 1703. évi (V. sz.) telekkönyvet I. Lipót készítette a polgárság im-m kérelmére, a megye, a város, a német és magyar katonaság közbenjöttével. Ebben a lakhelyiségek részletes felvétele és bennfoglaltatik.
