Szávay Gyula: Győr. Monográfia a város jelenkoráról a történelmi idők érintésével (Győr, 1896.)

I . A RÉGI GYŐR 1848-IG.

városban a máig is róluk nevezett utczában telepítette le őket. Szerződésileg biztosítva lett részükre 1612-ben a szabad bíró­választási jog és a városi hatóságtól való teljes függetlenség. Földesuruk a káptalan volt s minden ház után évenkint 3 frt földesúri adót fizettek a káptalannak. A ráczok körülbelül 54 ház­ban laktak, hogy e házak nem valami nagyok lehettek, kitűnik abból, hogy egyikük 1611-ben 13 írtért adta el házát. 1 Az 1567-iki telekkönyv már említ zsidó-ittczái, tehát ekkor A zsidók már voltak a városnak zsidó lakosai. Montecuccoli kitiltotta őket hel y zete­a város területéről, csak vásárok alkalmával engedte meg bejöve­telöket. A 17-ik században két zsidó kereskedő van a lakosok között, kik a főkapitány pártfogása alatt állanak. 1700-ban a lakosság száma 9—10000 lehetett, azonban az A lakosság 1711-iki borzalmas pestis alkalmával e szám tetemesen lefogyott. szama­Az ingatlanok és jószágok értéke felől a régi telekkönyvi Különféle feljegyzések és periratok tájékoztatnak némileg. így Győrváros crUhck­1600-ik évi jegyzőkönyvéből olvassuk, hogy Philep Frisch felesége, Anna asszony, az ő megnevezett ura 600 forintnyi adóssága fejében eladja belvárosi házát, kap érte a vevőtől az adóság kiegyenlítésén kivül 100 forintot és egy vég cömöletert. Tőre Gergely győri kanonok 1534-ben győri házát Nagyváti Pál kanonoktársának 50 magyar forintért eladja. Pordányi Mihály szabadhegyi szőlejét 6 frt ért adja el 1533-ban. Kajári István győri kanonok elhunyt Labodi Pál kanonoktársa nagy-écsi szőllőjét bőnyi Demsedy István­nak 25 magyar forintért adja el 1534-ben. Nagy-füsi nemes Petke Fülöp ugyanazon évben fél nemesi telkét minden tartozé­kaival együtt 11 magyar forintért adja el. (A káptalan felvallási jegyzőkönyvéből, melyet 1533-ban kezdett vezetni.) Ugyanazon időtájt egy újvárosi házat 70 tallérban számítanak, egy győri fuvaros Pápára és vissza 10 forint fuvarbért kér, e borsos számla azonban per tárgyává leszen, a bor akó ja középárban 2 frt, egy köböl búza 90 dénár, egy tehénért, melyet a csordás gondatlan­ságából a legelőn elvész, 7 frtot itél meg a városbíró. * 1 A káptalannal kötött szerződésüket később a népesség történeti szemelvények között mutatjuk be.

Next

/
Thumbnails
Contents