Szávay Gyula: Győr. Monográfia a város jelenkoráról a történelmi idők érintésével (Győr, 1896.)

I . A RÉGI GYŐR 1848-IG.

polgári leányiskola (előbb jogakadémia) Zichy és Vázsonyi házban tartattak. II. József idejében nyerte meg a megye a Ferenczrendiek templomát és kolostorát. Belváros 1567-ben az összes beépült, vagy üres háztelkek száma 770 házai vo

j

t a fr

e

}

s

» fosban. 1617-ben már csak 592, 1703-ban pedig 1567. 532 volt. Ennek oka az, hogy a telkeket nagyobb házak épitése czéljából összevásároltak s beépítették. 1703. 1703-ban 5 kétemeletes, 144 emeletes és 383 földszintes ház volt és pedig 30 egyházi, 156 grófi, vagy nemesi, 211 polgári, 112 német s 23 magyar katonai hatóság alá tartozó birtokossal. 1718. 1718-ban kimondták a hatóságok, hogy az összes győri házakat kőből kell építeni. Azelőtt ugyanis fából és földből való kisebb házacskák is voltak. Adó. Adó tekintetében a nemesség 3907 Öl házterülete után 3898 frt, a polgárság 2582 öl házterület után 2845 frt adót fizetett 1703-ban. 1709-ben a belvárosi lakosság 6393 frt 47 dénár adót fizetett s ez alól csak az egyháziak, a főkapitány, a soltész és a zászlótartó háza volt mentes. újváros. Újvárosban 1615-ben 92 ház volt, 1701-ben már 488. Ebből a nemeseknek 40, a polgárságnak 241, a katonai alattvalóknak 154, a hajdúknak 53 volt birtokában s 1714-ben az újvárosi nemesség 190 frt 25 dénárt, a polgárság 850 frtot fizetett adóul, míg ugyanakkor a belváros nemessége 2461, polgársága 3350 forintot. Újváros kátyús, sáros városrész volt, a 18-ik század elején utczái kiköveztettek, azonban oly feltétel alatt, hogy ostrom esetén a kövezetet felszedik és a várba szállítják, nehogy az ellenség azt sánczaihoz felhasználja. Szigettel és a várossal híd kötötte össze, ez utóbbi a Rábán csapóajtóval és erősséggel volt ellátva. A lakosság A város lakossága lényeges változáson megy át s mondhatni ehmet. f

e

}

cser

éiodik. Idegen állandó őrség, olasz és német építőmunkások jönnek falai közé, ez utóbbiak itt meg is telepesznek hosszú munkáik alatt, így az állandó lakosság zöme idegen lesz. A lakosok három részre osztható, a katonaságra, a kereskedőkre és az iparosokra. Az ipar. Az ipar fejlődése a képzett idegen mesterek letelepülése s az állandó nagy őrség és tisztjeinek igénye folytán előrehalad, különösen a vargák, tímárok, szűcsök, szíjgyártók, szappanosok és gyertyamártók, lakatosok, ácsok, kőmívesek, hajóépítők és puskaművesek