Szávay Gyula: Győr. Monográfia a város jelenkoráról a történelmi idők érintésével (Győr, 1896.)

I . A RÉGI GYŐR 1848-IG.

kévSŐbb jelentőségét elvesztette. Az 1809-iki franczia ostrom volt a győri vár hadi hattyúdala. Az erődítések és a nyomban következő harczos idők termesze- A háborúk tesen egészen megváltoztatták a város helyzetét, a lakosság a kül- utan városokból a védett erősségbe húzódott, összekavarodtak a különféle közjogi megkülönböztetések a földesúri, vári és szabad városi hatóságok területkörei között, a kis térre szorult lakosság szűk, zsúfolt építkezést folytatott s a város mai alakját és területi rendezését az 1564-ben kiütött nagy tűz után nyerte, amikor a váron belőli Győrt a várfalak és kapuk sugárirányában futó utczák szerint szabályozták. E tűzvészt követő telekfelosztás szerint készült az 1567-ik évi Az 136?nagyérdekű telekkönyv, melyben fel vannak jegyezve az összes *

y telkek tulajdonosainak nevei, társadalmi állásuk, a telkek méretei.

1 Mindeme körülmények behatása alatt Győr lakossága is megváltozott úgy nyelv, mint számarány tekintetében. A mohácsi vész után a gyakori tűzvészek, Babich Pál erőszakoskodásai és a török Lakosság. részéről folyton fenyegető veszély következtében sokan végleg elhagyták Győrt s maga I. Ferdinánd is 1551-ben G}^őr polgárságát csekély számúnak mondja. A történeti rész III. fejezetében közöljük adatait.