Szávay Gyula: Győr. Monográfia a város jelenkoráról a történelmi idők érintésével (Győr, 1896.)
I . A RÉGI GYŐR 1848-IG.
használat után visszaszáll a káptalanra s csak egy része marad a városé. A káptalani iskola, a székesegyház déli szomszédságában, később sütőházul használták s e helyett a káptalan a városban rendezett be magyar iskolát. Emlékeznek az iratok káptalani fürdőházról, mely bérbe volt adva s káptalani nagy vendéglőről is. A győri vár Ferdinánd előtt csupán a belső várból állott. FERDINÁND határozta el az előnyös fekvésű Győr erődítését s A gyön FELS Lénárt várkapitánynak 252 sánczásót küldött le, kik naponerodltesekkint 10 órát dolgozva, havonkint 1029 frtba kerültek. I. Ferdinánd azt írja Nádasdy Tamásnak, hogy Győrt árkokkal és palánkkal könnyen meg lehet erősíteni, úgy hogy a környék népe itt menedéket találhat s a vár is könnyebben lesz védhető. Rendelkezésére bocsájtja Pozsony, Sopron, Győr, Veszprém és Vasmegye jobbágyságát s felhatalmazza Nádasdyt az ellenszegülők megbüntetésére is. Az erődítést megkezdették, mély árkot ástak, azon belül kettős Ferdinánd sorban czölöpöket vertek le, vesszőfonadékkal és ágakkal a czölö- ervet ' pöket két sorban összefonták s a széles rést kitömték földdel, kívül pedig a vesszőfonadékot sárral betapasztották, az útbaeső házakat kisajátították. Ferdinánd nagyon sürgette az erődítési munkálatokat, biztosokat küldött ki s az ellenszegülő Pozsony vármegye alispánját elfogatassál fenyegette. A törökök közeledése még lázasabbá tette az erődítési munkák Uf tervek. folyását, műszaki biztosok érkeznek, kik felügyelnek a munkára ; ezek jelentése alapján a régi (belső) vár megerősítési tervét elejti, mert akkor négy helyett nyolcz bástyát kellene építeni s mert ez a vár a külső erőd által úgy is védve van, továbbá mert kétféle őrséget kellene tartani s veszély idején a katonaság hamarabb menekülne a fellegvárba. A Győr mellett táborozó Szász Móricz választott fejedelemhez két építőmestert küld s elrendeli, hogy a 400 sánczásó legényen kívül még 500 katona dolgozzék a munkánál. Az országgyűlés is foglalkozik (1547) Győr megerősítésének Az országkérdésével s úgy dönt, hogy Győr vár és a város külön etösíttes-£ yulésren ~ . delkezései. senek meg. A rendek arra kérik a királyt, hogy a püspöki tizedet fordítsa erre. Azon töprengtek és tanácskoztak ezután, hogy vájjon mily • mértékben történjenek az erődítések. SFORZIA őrgróf és főkapitány s/orzim 1555-ben azt jelenti, hogy az egész városnak kőfallal való körül- terved vétele sok pénzbe és időbe kerül, elégségesnek tartja az ő tervei SZAVAY : GYOR MONOGRÁFIÁJA. 7
